Löw rabbi Gólemet alkot

A héber kabbala szerinti "Isten 72 szellemének" kozmikus forrásai
AbonnentenAbonnenten: 0
LesezeichenLesezeichen: 0
Zugriffe: 562

Löw rabbi Gólemet alkot

Beitragvon Admin » 26. Mai 2013 22:54

Klaus Matefi
Löw rabbi Gólemet alkot



A habsburg származású II. Rudolf (1576 - 1612) német-római császár, magyar-cseh király prágai udvarában előszeretettel ápolták az okkult ismereteket, a mágiát, az alkémiát és az asztrológiát. Itt tevékenykedett a két híres asztronómus-asztrológus Johannes Kepler (1571 - 1630) és Tycho Brahe (1546 - 1601) is. Abban az időben az asztrológia és az asztonómia még nem voltak szétválasztva egymástól, tehát a csillagászattal foglalkozó kutatónak értenie kellett az asztrológiához is.

A tanulmány főszereplője a Worms-ban született Jehuda Löw ben Bezalel (J'hudá Löb ben B'cállél, MaHaRaL - Máhárál; 1506/1512/1513/1525 - 1609) talmudista, kabbalista rabbi, aki jó ismerője és művelője volt az alkémiának és az asztrológiának:

http://sammler.com/bm/tschechien-neuausgaben-2009.htm
Herausgabe der Sondermarke RABBI JEHUDA LÖW<br>
Während seiner Wirkung in Prag gründete er eine Talmudschule (Jeschiwa), die er seit dem Jahr 1582 10 Jahre leitete, weiter bestimmte er das Statut für die Gemeinschaft Chevra Kaddischa ( die Begräbnisbruderschaft). Neben seiner Wirkung als Rabbi, Jehuda Löw interessierte sich für Naturwissenschaften, vor allem für Alchemie und Astrologie. Es ist möglich, das er mit dem Hofastronomen von Rudolf II. Tycho Brahe Kontakte hatte.

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAda_ ... cal%C3%A9l
Löw rabbi a Biblia, a Talmud, a kabbala, az óhéber nyelv, a csillagászat, a matematika, a mechanika és a fizika tudományában egyaránt rendkívül jártas volt.

http://www.welt.de/die-welt/kultur/lite ... puren.html
Auf Golems Spuren
Als berühmter Kabbalist begeisterte er (*Rabbi Löw) sich auch für Philosophie und Astronomie.

http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/re ... manyok.htm
Tarr Dániel
Mágikus Tudományok
Fontos talizmán készítõk voltak: Naftali ha-Kohen rabbi és Jehuda Löw rabbi.

http://www.ceskemedaile.cz/category/rok ... 009/page/2
Za panování císaře Rudolfa II., který byl velkým ctitelem alchymie a astrologie, žil v Praze též proslulý RABBI JEHUDA LÖW BEN BÉZALEL.

Feltehetőleg nem tekinthető véletlennek, hogy az egyik leszármazottja, Lőw Lipót (1811 - 1875.10.13.; 1850.12.10-től Szeged főrabbija volt) a zsidóság és az asztrológia kapcsolatáról ("Die Astrologie bei den Juden") írt 1863-ban.

Jehuda Löw rabbi 5352 Adar 10-én, azaz 1592.02.23-án találkozott a császár bankárja és egyben pénzügyminisztere, Mordechaj Maisel (Marek Mordechai ben Samuel Maisel, Mayzl) jelenlétében II. Rudolffal.
Erről a titkos találkozóról a zsidó történész és asztronómus-asztrológus, David Gans (David ben Salomon ben Seligmann Gans; 1541 - 1613) számolt be a "Zemach David" ("Zemah David", "Tzemach David") nevezetű krónikában. Gans maga is egy ideig a Prágában tartózkodott, és ott is lett eltemetve. Löw és Maisel sírja szintén a prágai Régi Zsidó Temetőben (Židovský hřbitov) található.

Löw rabbi abban a Talmud-iskolában (Jesiva) tanított, amit a prágai zsidóság vezetője, Mordechaj Maisel építtetett és tartott fenn.
A II. Rudolf és Löw rabbi találkozásának az évében, 1592-ben lett a Meisel-zsinagóga (Maiselova synagóga) felavata. Meisel olyan kiváltságokkal rendelkezett, melyek garantálták a számára azt, hogy a házát idegennek tilos volt háborgatni, személyét nem ellenőrizhette senki, és az ügyleteit nem akadályozhatta senki. Rengeteg pénzre tudott szert tenni saját kamatkölcsönök folyósítása által, amiből a prágai zsidóság számára városházát, zsinagógát, szegényházat, rituális fürdőt (Mikve) is építtetett.

A császár és Löw rabbi találkozásának valódi okáról és céljáról nem tudunk semmi konkrétumot, de feltehetőleg a zsidók elleni vérvádakkal kapcsolatban folyt a tárgyalás:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 166-169) Die Audienz beim Kaiser
Rabbi Löw richtete an Kaiser Rudolf II. eine Gedenkschrift unter Anfügung genauer Abschriften Ritualmordprozesse; er bat um eine Audienz, da er dem Kaiser eine dringende Bitte für seine Glaubensgenossen zu unterbreiten habe.


A XIX. században vált tulajdonképpen híressé a rabbi az által, hogy utólagosan neki tulajdonítottak egy úgynevezett Gólemnek (גולם) az előállítását. A Gólem pontos jelentése meghatározhatatlan. Ezzel kapcsolatosan néhány idézet:

http://www.or-zse.hu/alapfog/alap-golem2009.htm
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem
A GÓLEM HÁ-GÓLEM
Rabbi Júdá Loew, a prágai MÁHÁRÁL, a XVI. század végén létre hozta a világtörténelem talán legügyesebb, legjobb gólemét, vagyis mesterséges emberét. 1609-es halála után számos legenda kapott lábra, amelyek mind róla szóltak. Ezek leghíresebbje egy óriási gólemről szóló történet, amelyet a MÁHÁRÁL, vagyis Rabbi Júdá Loew agyagból formázott és a szájába helyezte a tetragrammatont, az Örökkévaló négy betűből álló egyedi, megkülönböztető nevét, a sém há-mforást, ily módon életre keltve és odaadó, engedelmes szolgájává téve az automata-embert.

Ezek a legendák minden egyéb esetben úgy ábrázolják a gólemet, mint a nyomorgatott zsidók védelmezőjét és segítőjét.


http://mek.niif.hu/04000/04093/html/0352.html
Magyar Zsidó Lexikon
(844. old.) Hapaxlegomena (g).
Egyszer olvasott. Olyan szó, amely valamely nép irodalmában csak egyszer fordul elő. A biblikus irodalomban több tucat H.-t találtak.
Ilyen a gólem szó is, (embrió, a mai értelemben: agyagember) amely a Zsoltárokban fordul elő (139,16). Éppen azért, mert ritkán élt velük az irodalom, a H.-k jelentése és értelme rendszerint bizonytalan és csak a szövegbeli összefüggésekből hámozható ki az értelmük.

http://dzsh.hu/?page_id=604
http://zsido.com/konyvek/a_zsidosag_szotara/g
http://www.jmpoint.hu/modules.php?name=Szotar
http://www.dohany-zsinagoga.hu/page5/page4/page4.html
Gólem - "teremtmény", "még végleges formát nem öltött tárgy". Átvitt értelemben: test nélkül, ill. olyan valaki, akinek nincs kiforott véleménye, nem elég okos, vagy az erkölcsi normája alacsony. A -->Talmud elmeséli, hogy Rává alkotott egy embert a "Széfer J'cirá" ("A teremtés könyve") leírása szerint (Szánhedrín 65 b). A világirodalomban is ismert gólemet a prágai R.Löw ben B'cálél (16. sz.) alkotta azért, hogy segítségével hittestvéreit megmentse a vérvádtól. Erről a gólemről mondja a legenda, hogy egyik péntek este, amikor R.Löw az imaházban volt, a gólem kiment az utcára, dühöngeni kezdett és igen nagy károkat okozott. R.Löw utánasietett, kivette a szájából az "istennevet" (mert az volt a mozgatója), és a gólem ettől élettelenné vált. A hagyomány szerint a gólem sokáig R.Löw imaházának, a híres Altneuschulnak (Ó-Új zsinagóga, Prága) a padlásán volt elrejtve.

http://zsido.pontez.hu/konyvek/Zsid%F3+ ... tek/46/758
Zsidó mesék, legendák, történetek
Szómagyarázat
Gólem – Agyagember, a prágai Löw rabbi teremtménye.

http://pilpul.net/hetvenarc.shtml?x=26318
Lekh lekhá
Úgyhogy joggal juthat eszünkbe a zsidó hagyomány egyik legnagyobb irodalmi sikerrel büszkélkedhető figurája, a Gólem.

Ahogy Scholem írja egy másik, magyarul is olvasható gólemes cikkben: „ A Gólem-alak a hagyományban múltja során mindig két merőben különböző síkon jelent meg. Az egyik az eksztatikus élményé volt, ahol az agyagfigura – ha az emberi szellem valamennyi kisugárzása, azaz az alefbét valamennyi lehetséges kombinációja átárad belé – élővé lesz az eksztázis egy futó pillanatára, de rajta kívül soha. A másik a legenda síkja; ez a kabbalisták – szellemi síkra vonatkozó – spekulációiról keringő mendemondákat közérthető elbeszélésekbe ültette át; ilyen a nagy Rabbi Löwről szóló…” (Gershom Scholem, A prágai és a rehovoti Gólem ).

http://www.szombat.org/archivum/regi/h9710e.htm
Pozitív szabadság a zsidó hagyományban
Aki tehát ösztönei felszabadításában, a ‘természetes viselkedésben’, testi és szellemi hajlamai kiélésében véli felfedezni a szabadságot, az tulajdonképpen nem más, mint:

“a természet törvényei által működtetett Gólem, éppen úgy, mint a szabadon legelésző szarvasmarha, amelyet szintén nem kötnek a Tóra és parancsolatai, azaz nem köt semmi kívülről rákényszerített törvényrendszer”.

A szabadság fogalmának itt a paradoxszal határos értelmezését találjuk, hiszen Leibowitz szerint az igazi szabadság az, hogy az ember szabad akaratából felvállalja az isteni akaratot megtestesítő halakha törvényeinek megtartását, és ezáltal hétköznapi viselkedését annak legkisebb részleteiig szabályozza. Leibowitz szerint a halakha törvényei, melyek kizárólagos értelme és célja az istenszolgálat, nemcsak hogy nem az emberi természet törvényeiből származnak, de egyenesen ellentétben állnak mindazzal, amit az emberi ész és akarat sugall. A halakha ilyen értelmezése világossá teszi, hogy miért ábrázolja Leibowitz ellentétként a ‘természetes én’, azaz a Természet Gólemje, és a ‘szabad én’, azaz a halakha törvényei szerint élő, ‘Isten szolgája’ közti viszonyt.. A zsidó hagyományban - legalábbis Leibowitz értelmezése szerint - az önmegvalósítás, az igazi én, az igazi szabadság nem a külső kötöttségek elhárításában nyilvánul meg (negatív szabadság), hanem a szabadon választott életforma szabta a kötelességek betartásában (pozitív szabadság)."

http://regi.zsido.com/gutsabesz/1evfoly ... 01publ.htm
PARSAT BRESIT, 1996 OKTÓBER 11. , 5757 TISRI 28.
A NAGY RABBI LŐW ÉS A GOLEM-LEGENDÁK
Rabbi Lőw a Gólemet nyomozásra használta fel, főképp arra, hogy a zsidók elleni vérvádakat tisztázza és a felbujtót kifürkéssze.

http://www.google.de/url?sa=t&rct=j&q=a ... kQ&cad=rja
Bét Orim Hírlevél
II. évfolyam 6. szám
2007.június 15.
A zsidó hagyomány szerint az első gólem maga Ádám volt, míg az Úr lelket nem lehelt belé. Eszerint az élettelen agyagfigura az isten alakmását jelképezi, s a gólem-készítés az isteni teremtéstörténet megismétlése mágikus formában. Ám a Gólem kezdettől fogva nemcsak jó, hanem rossz erők bábja is egyszersmind, hiszen saját akarattal nem rendelkező lényről van szó, aki csak végrehajtja mások utasításait. Ezen keresztül világít rá a Gólem története a teremtés emberi változatának nemcsak a dicsőségét, hanem a kockázatot is magában rejtő mozzanatára, felnagyítva visszatükrözve az őt létrehozó és irányító alkotó ember ambivalens lényegét.

http://www.or-zse.hu/resp/hallgatoi/koz ... ud2008.htm
Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett rendezvénysorozatban, az OR-ZSE Doktorandus konferenciáján (Budapest, 2008. november 3.)
Saint Germain Grófja és a gólem legendája
Rákóczi fia volt a kétszáznegyven évig is (a legendákban) élő Saint Germain Gróf, akinek a neve, a szent mag éppen a dávidi ősökre utal és aki évszázadokon át hol itt, hol ott bukkant fel. Hasonlatos a zsidó legendákban majd minden nemzedékben felbukkanó gólem figurájához.

A Szent Germán gróf és a Gólem harca. Ez az a harc, amit Jákób (Izrael) folytat Ézsau ( a nem-zsidók őse) angyalával. A haszidok úgy mondják: az Állati Lélek (a szív baloldala) és az Isteni Lélek ( a szív jobboldala) küzd az ész, a szellem fölötti uralomért. A nem-hívők (vagy nem Teremtő-hívők, azaz nem-zsidók) és zsidók (azaz hívők, lét-hálások) közti küzdelem.

A Cádik küzd a Leviatánnal.
A mindenkori Baltazziak legendás megtestesülése a nem-zsidó gólem ,a Saint Germain grófja, aki évszázadokig él és sok helyen felbukkan, titokzatos vagyona segíti.

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3lem
A Gólem (héber szó, jelentése: alaktalan, élettelen tömeg) idomtalan, varázsigék segítségével agyagból készült emberi alak.

http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net ... g%C3%B3lem
gólem: A héber szó megformálatlan tömeget, anyagot jelöl; a jeruzsálemi Talmud szerint jelentheti az anyaméhben formálódó embriót, vagy Ádámot, még lélek nélküli, anyagi állapotában. • A kabbalista hagyományban emberkéz alkotta állatra vagy szent betűk által életre hívott, agyagból formált emberre használták a szót. A XII. sz.-i filozófus, Maimonidész a kifejezést olyan emberekre használja, akik testi vagy lelki értelemben torzak. Ez a fajta teremtés az Isten teremtésének imitálása, s mivel az ember az isteni tökéletességet nem érheti el, a gólem, szemben az Isten alkotta Ádámmal, néma marad (→Ádám). Olyan teremtmény, akinek a homlokára írt emet (’igazság’) szó ad lehetőséget az életre, s akit teremtőjének akarata kormányoz, mivel szolgaságban tartott, rosszra hajló lény (→szó/ige). Saját teremtőjének képmása, egyik szenvedélyének megtestesítője, amely szenvedély (s vele a gólem is) egyre nő, így aztán veszélyessé válhat a gazdájára nézve, eltiporhatja.

http://www.tarrdaniel.com/documents/Her ... kon_G.html
GÓLEM: (héber szó) alaktalan agyagot jelent, például a hylét, de Ádámot is [139. zsoltár,16. vers] jelöli megalkotása közben. A kabbalista hagyomány nem ritkán tesz említést arról, hogy a nagy mesterek értet-tek állítólag ahhoz, hogyan kell előállítani "robotszerű" szolgákat agyagból a teremtés szava segítségével (sem hamphoras, » angya¬lok); így például a wormsi Eleazár rabbi (talán azonos a Raziel angyal¬nak tulajdonított könyv szerzőjével), aki a titkos istennév hatékonyságát fejtegeti. Hasonló fejtegetés található az (ál)Saadiánál, a » Jezi¬rah könyv kommentátoránál. Egy bizonyos zsidó legenda, amely talán keresztény csodás elbeszéléseket hígít fel a szentek legendáiban, arról tájékoztat például, hogy a chelmi Elijahrabbi (16. sz.) készített egy Gólemet, és felírta az agyagfigura homlokára az Isten titkos nevét. E téren a legismertebb mester azonban a prágai Jehuda Löw ben Besaielrab¬bi volt, a „nagy Löw rabbi", II. Rudolf császár kortársa, aki a Gólem megal¬kotásáról híres; maga Löw rabbi rombolta szét a művét, amikor az megszentségtelenítette a szombatot. Hasonló mendemonda járja [Schudt szerint, Jüdische Merckwürdigkeiten (Frankfurt 1714.)] a lengyel Elijahrabbiról, akiről azt mesélik, hogy az őt szolgáló Gólemnek, miután egyre nagyobbra nőtt azzal vette el az életét, hogy a mágikus "emeth" (igazság) szóból törölte az aleph-ot (a "meth" halottat jelent), amire a Gólem porrá omlott, s közben magát a mestert is agyonnyomta. A Gólem-monda talán összefügg az alkimista elképzelésekkel (» materia prima, » homunculus).

http://lectorium.hu/pentagram/1998-as_e ... _1_a_golem
A HÉBER „GÓLEM” SZÓ LÉLEK NÉLKÜLI TESTET, FORMÁTLAN ANYAGOT VAGY „AGYAGOT” JELENT. A MEGFORMÁLATLANT, MÉG EMBRIONÁLIS ÁLLAPOTBAN LÉVŐT ÉRTIK RAJTA, DE VONATKOZIK AZ ISTENI ALKOTÁS LUCIFERI UTÁNZATÁRA IS, ÉS AZ EBBŐL FAKADÓ EMBERI TEVÉKENYSÉGEKRE A KULTÚRA BÁRMELY TERÜLETÉN.

A gólem ezért nemcsak az eljövendő újnak a jelképe, hanem annak az állapotnak is, amelyben a földi ember a Szellemtől való elválasztottságban létezik. Ez teszi lélek nélküli lénnyé. Amíg a benne rejlő új Ádám még nem képes a Szellem hívó hangjára reagálni, addig a földi ember is egy gólem, az egymással harcoló erők akarat nélküli eszköze, játékszere. Ezek az erők saját magában lakoznak: az ösztön szembenáll az értelemmel, a vágy az akarattal, az érzelmek pedig az ésszel és így tovább.
A Gólem történetének az a változata, amelyet itt ismertettünk, egy név erejéből veszi mélyebb jelentését, jelen esetben Isten héber elnevezéséből, amelyet négy betűvel jelölnek: JHVH, ez az úgynevezett tetragrammaton. Ezt a beavatottakon kívül soha senkinek nem volt szabad kiejtenie.

http://www.david.juden.at/kulturzeitsch ... owicz2.htm
Jüdische Kulturzeitschrift
Legendäre Wahrheiten: Die Prager Golemsage
In Rosenbergs Volksbuch wird der Golem zum Retter des Ghettos. Löw hat in den „Wundertaten“ einen besonders gemeinen Gegner – den Priester Taddäus. Er versucht mit Hilfe von erfundenen Ritualmordbeschuldigungen die Juden aus Prag zu vertreiben. Aber Löw setzt den Golem als Spion ein und kann alle Übel abwenden.

http://de.wikipedia.org/wiki/Golem
Golem (hebr. גולם golem) ist das hebräische Wort für „Ungeformtes“, aber auch für „Embryo“ (s. Psalm 139, 16). Im modernen Iwrit bedeutet das Wort golem „dumm“ oder „hilflos“. Die rabbinische Tradition bezeichnet alles Unfertige als Golem. Auch eine Frau, die noch kein Kind empfangen hat, wird als Golem bezeichnet (z. B. im Babylonischen Talmud, Traktat Sanhedrin 22b). In den Sprüchen der Väter ist „Golem“ die Bezeichnung für eine ungebildete Person („An sieben Dingen erkennt man den Ungebildeten, und an sieben Dingen den Weisen“).

http://www.rafa.at/18baphom.htm
Baphomet Magie
Die Erschaffung des Golem (Schatten des Menschen) beginnt mit der Geschichte, wie dies einst Rabbi Löw aus Prag im Jahre 1580 vollbracht haben will. Es folgen die Herstellungsweise inkl. aller möglichen Beschwörungen und magischer Anrufungen. Der Golem soll schließlich als Talisman herhalten.

http://www.humboldtgesellschaft.de/inha ... name=golem
Der Golem
137. Veranstaltung der Humboldt-Gesellschaft am 18.03.02 von Alexander Wöll
Der Name "Golem" findet sich bereits im Alten Testament (Psalm 139, 16) und bezeichnet im Hebräischen eine "noch ungeformte Masse", was Martin Luther mit dem Wort "unbereitet" übersetzte. In Bezug auf diesen einen Beleg wurde in der talmudischen Aggadah, der Sammlung jüdischer Geschichten und Legenden, golem als etwas Ungeformtes und Unvollendetes definiert. In den talmudischen Kommentaren ist mit dem Wort auch ein "Embryo" gemeint. Der Golem steht in Konkurrenz zu Adam. Adama bezeichnet auf hebräisch "Erde", also ein von der Erde genommenes Wesen, dem durch Gottes Hauch Leben und Sprache verliehen wurde.

Auch die Prager Legende vom Golem geht auf das mystische Traktat Sefer Jezira über die Schöpferkraft durch "Verwandlungen" der Buchstaben zurück, das wohl zwischen dem 3. und 6. Jahrhundert n. Chr. verfaßt wurde und dessen Autor wahrscheinlich ein jüdischer Neupythagoräer war, der pansophische Visionen von einem harmonisch geordneten Universum hatte. Ein hebräischer Kommentar des Eleasar von Worms greift diese Golemlegende im 12. Jahrhundert auf.

Jehuda Lőw rabbi több könyvet is írt, de egyikben sem tett említést Gólemről, így joggal feltételezhető, hogy a nevéhez fűződő "agyagember" gyártása egy később született legenda, ami valószínű, hogy valamire utalni szándékozott, de magát a Gólemet csak szimbolikus szereplőként kell tekinteni.
Az 1724-ben felújított síremlékén sincsen semmilyen jellegű utalás a Gólem legendára. A XVI. és XVII. században nem jelent meg olyan irodalom, ami említést tett volna Lőw által megalkotott Gólemről.
A legkorábbi német nyelvű ismert hivatkozást a Gólemre a "Zeitung für Einsiedler" ("Újság Remetéknek") nevezetű újságban találjuk (Nr. 7, 23. April 1808) Jakob Grimm-től:

http://diglit.ub.uni-heidelberg.de/digl ... oomlevel=2
Tröst Einsamkeit, alte und neue Sagen und Wahrsagungen, Geschichten und Gedichte (1808, Heidelberg)
Zeitung für Einsiedler (1808, 23. April)
(S. 56) Entstehung der Verlagspoesie.
Die polnischen Juden machen nach gewissen gesprochenen Geberen und gehaltenen Fasttägen, die Gestalt eines Menschen aus Thon oder Leimen, und wenn sie das wunderkräftige--S-c-h-e-m-h-a-m-p-h-o-r-a-s--darüber sprechen, so muß er lebendig werden. Reden kann er zwar nicht, versteht aber ziemlich was man spricht und befiehlt. Sie heißen ihn Golem, und brauche ihn zu einem Aufwärter, allerley Hausarbeit zu verrichten, allein er darf nimmer aus dem Hause gehen. An seiner Stirn steht geschrieben אטת aemaeth (Wahrheit, Gott) er nimmt aber täglich zu, und wird leicht größer und stärker denn alle Hausgenossen, so klein er anfangs gewesen ist. Daher sie aus Furcht vor ihm den ersten Buchstaben auslöschen, so daß nichts bleibt als םת maeth (er ist todt) worauf er zusammenfällt und wiederum in Ton aufgelöst wird.
Einem ist sein Golem aber einmal so hoch geworden und hat ihn aus Sorglosigkeit immer wachsen lassen, daß er ihm nicht mehr an die Stirn reichen können. Da hat er aus der großen Angst dem Knecht geheißen, ihm die Stiefel auszuziehen, in der Meinung, daß er ihm beim Bücken an die Stirne reichen könne. Dies ist auch geschehen, und der erste Buchstab glücklich ausgethan worden, allein die ganze Leimlast fiel auf den Juden und erdrückte ihn.
Mitgeteilt von Jakob Grimm

Szerintem a szövegben a héber szavakat illetően nyomtatási hiba történt...

Grimm magyarázata megtalálható Chajim Bloch "Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod"" ("A prágai Gólem. "Születésétől" a "haláláig"") című könyvében is, némi változtatással:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 8-9) Die polnische Juden machen nach gewissen gesprochenen Gebete und gehalten Festtagen, die Gestalt eines Menschen aus Ton oder Leimen, und wenn sie das wundertätige Schemhamporas darüber sprechen, so muß er lebendig werden. Reden kann er nicht, versteht aber ziemlich was man spricht und befiehlt. Sie heißen ihn Golem, und brauchen ihn zu einem Aufwärter, allerlei Hausarbeit zu verrichten, allein er darf nimmer aus dem Hause gehen. An seiner Stirn steht geschrieben aemaeth (Wahrheit, Gott), er nimmt aber täglich zu und wird leicht größer und stärker denn alle Hausgenossen, so klein er anfang gewesen ist. Daher sie aus Furcht vor ihm den ersten Buchstaben auslöschen, so daß nichts bleibt als maeth (er is tot), worauf er zusammenfällt und wiederum in Ton aufgelöst wird. Einem ist sein Golem aber einmal so hoch geworden und hat ihn aus Sorglosigkeit immer wachsen lassen, daß er ihm nicht mehr an die Stirn hat reichen können. Da hat er aus der großen Angst den Knecht geheißen, ihm die Stiefel auszuziehen, in der Meinung, daß er ihm bei Bücken an die Stirne reichen könne. Dies ist auch geschehen und der erste Buchstabe glücklich ausgetan worden, allein die ganze Leimlast fiel auf den Juden und erdrückte ihn.
--(8-9. old.) A lengyel zsidók a lelkiismeretesen elmondott imák és betartott ünnepnapok után csinálnak agyagból, vagy ragasztóból egy emberformát, és amikor ők a csodatevő Shem ha-Mephorast kimondják felette, úgy meg kell elevenedjen. Beszélni nem tud, megközelítőleg azonban érti amit mond vagy parancsol az ember. Gólemnek nevezik, használják felszolgálónak és mindenféle házimunka elvégzéséhez, egyedül nem szabad soha kimennie a házból. A homlokára van írva az aemaeth (igazság, Isten), azonban naponta nő, és könnyen nagyobb és erősebb lesz akkor az összes házbelinél, mint amilyen kicsi volt kezdetben. Ezért a tőle való félelemből kitörlik az első betűt, úgy nem marad más, mint a maeth (ő halott), amire összeesik és ismét agyaggá felbontódik. Egynek azonban a Gólemje egyszer olyan nagy lett, gondatlanságból mindig nőni hagyta, hogy többé nem tudta a homlokát elérni. Ezáltal a nagy félelmében azt mondta a szolgának, hogy a csizmáját húzza le, gondolva, hogy lehajolva elérheti a homlokát. Ez így történt, és szerencsésen el lett téve az első betű, magától az egész agyagteher a zsidóra esett, és agyonnyomta őt.--


Képi ábrázolása a legendabeli Gólemnek:

Link
Kép
(אמת - emeth - szilárdság, tartósság, igazság, hűség; Pollak Kaim: Héber-magyar teljes szótár 188; 27. old.)

Link
Kép
A Gólem homlokán: גלם; ami azt jelenti, hogy idomtalan alak (Zsoltárok 139,16)

Link
A prágai Löw rabbinak tulajdonított Gólem ábrázolása, a mellén egy ötágú csillaggal, ami egyértelműen a Shem ha-Mephorash-ra ("Isten 72 szellemére") utal.

A lengyel zsidók Gólemjével (ember alakú bábújával) kapcsolatos fenti idézet ("Die polnischen Juden machen nach gewissen gesprochenen Geberen und gehaltenen Fasttägen, die Gestalt eines Menschen aus Thon oder Leimen, und wenn sie das wunderkräftige--S-c-h-e-m-h-a-m-p-h-o-r-a-s--darüber sprechen, so muß er lebendig werden.") szerint a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") által válik a Gólem elevenné, mivel mágikus tulajdonságokkal felvértezni azt, de a gondatlanság akár a készítőjére is veszélyt jelenthetett.

1837-ben utalás történt a zsidó származású német írónak, Berthold Auerbach-nak (Moses Baruch Auerbacher; 1812 - 1882; nagyapja rabbi volt) a "Spinoza" című regényében a wormsi születésű Löw rabbiról és a vele kapcsolatba hozott Gólemről:

http://books.google.com/books?id=cLc_AA ... put=reader
Berthold Auerbach: Spinoza (1855, Mannheim)
(S. 195-197) 12. Cartesianer
Erzähle doch," bat Meyer, und Oldenburg machte ein saures Gesicht als Spinoza begann.
"In meines Vaters Hause ist eine alte Magd, Namens Chaje, die hat mir einst erklärt, warum man zu Prag das Lied am Freitag Abend, worin Israel eine mystische Ehe mit dem Sabbath schließt, zweimal singt. Es lebte vor Zeiten in Prag ein großer kabbalist, der hohe Rabbi Löw genannt, dieser formte sich aus Lehm eine menschliche Gestalt, hinten am kleinen Gehirn ließ er eine Oeffnung, in welche er ein Pergament legte, worauf dar unassprechliche Name Gottes geschrieben war. Sogleich erhob sich der Kloß und ward ein Mensch, er verrichtete seinem Schöpfer alle Dienste eines Knechtes, er holte Wasser, spaltete Holz und dergleichen mehr: man kannte ihn in der ganzen Judengasse unter dem Namen: der Golem des hohen Rabbi Löw. Jedesmal am Freitag Abend nahm ihm sein Herr das Pergament aus dem Kopfe, dann war er wieder Lehm bis Sonntag Morgens. Einst hatte der Rabbi diese Verrichtung vergessen, Alles war in der Synagoge, man hatte so eben das kabbalistische Minnelied begonnen, da stürzten Frauen und Kinder in die Versammlung und schrien; der Golem, der Golem zerstört Alles. Sogleich befahl der Rabbi dem Vorsänger, mit dem Schlusse des Gebetes inne zu halten, jetzt sei noch Rettung möglich, später aber könne er nicht wehren, daß die ganze Welt zerstört würde. Er eilte nach Hause und sah wie der Golem eben die Pfosten seines Hauses erfaßt hatte, um das ganze Gebäude einzureißen; er sprang hinzu, nahm ihm das Pergament und todter Lehm lag wieder vor seinen Füßen. Von dieser Zeit an singt man in Prag das sabbathliche Brautlied stets zweimal. Der hohe Rabbi Löw hat gewiß nicht an Cartesius gedacht, und doch hatte sein Golem so viel Leben als alle Menschen, wenn man sich mit der neuen Ansicht vereinigt: der Zusammenhang zwischen Seele und Körper sei so locker, daß er jeden Augenblick aufgehoben und wieder hergestellt werden könne."
Meyer schien die polemische Schlußwendung nicht zu beachten denn er sagte:
"Wenn ich meinen Briefwechsel zwischen Adam und Eva herasgebe, soll dein Golem ein Ehrenplatz darin bekommen."
Mit offenbarem Mißmuthe wendete sich Oldenburg an Spinoza:
"Meyer mag immerhin auf derlei seltsame Geschichten Jagd machen, die er wie seine Schmetterlinge und Käfer anspießt und systematisch ordnet; für meinen Geschmack liegt in der von dir erzählten Legende etwas jüdisch vergrämtes. In der Judengasse einen von der Kabbala geschaffenen Weltzerstörer auftreten lassen! Hätte man ihn noch nach der freispielenden Weise der Volkssagen eine Liebhaft mit einem Mädchen anknüpfen lassen, die jedesmal am Sabbath vergebens seiner harrt, oder hätte man ihn zum Großvezier oder zu einem andern Minister avanciren lassen, den sein Meister buchstäblich jeden Augenblick in Staub verwandeln und wieder zum großen Herrn erheben kann, da wäre doch auch noch Poesie oder Ironie bei der Sache; so aber gefällt mir der Golem unsers Herrn und Meisters dort viel besser; sieh nur, seine Complimente sind so graziös, daß ihn keine Dame am Hofe des XIV. Ludwig darin übertrifft."
"Herr und Meister," wiederholte Spinoza "das ist zu viel, ich bin weder sein Knecht noch sein Lehrjunge."
"Was muß ich hören?" fragte Meyer verwundert, "wie lange ist her, daß du mit mir begonnen hast sein System zu erforschen, und du willst schon darüber hinaus, während ich noch froh bin ich zu verstehen?"
--(*Az aláhúzott mondatok fordítása): Időkkel ezelőtt élt Prágában egy nagy kabbalista rabbi, a nagy Löw rabbinak nevezték, aki formált magának agyagból egy emberi alakot, a kis agya mögött hagyott egy nyílást, amibe egy pergament helyezett, aminre Isten kimondhatatlan neve volt írva. Így rörtön felemelkedett a földgöröngy és emberré vált, elvégzett minden szolgálatot a szolgáló a teremtőjének, vizet hozott, fát hasogatott és több ehhez hasonlót: mindenki az egész Zsidóutcában a nagy Löw rabbi Gólemjeként ismerte. Pénteken este minden alkalommal az ura kivette a fejéből a pergament, akkor ismét agyag volt vasárnap reggelig. Egyszer a rabbi erről a tennivalóról megfeledkezett, mindenki a zsinagógában volt, éppen a kabbalista ének kezdődött, amikor asszonyok és gyermekek rontottak be a gyülekezetbe és kiabálták; a Gólem, a Gólem mindent tönkretesz. Így rögtön megparancsolta a rabbi az énekesnek az ima végével szünetet tartani, még lehetséges a megmentés, később azonban nem tudja megakadályozni azt, hogy az egész világ el legyen pusztítva. Haza sietett és látta, hogy a Gólem a saját házának az oszlopait ragadta meg az épület összedöntéséért; odaugrott hozzá, kivette a pergament és ismét a halott agyag feküdt a lábainál. Ettől az időtől fogva énekli az ember Prágában kétszer a szombati jegyeséneket.--

Ez a legenda annyiban különbözik a Grimm által írottaktól, hogy a Gólemnek nem a homlokára lett írva egy héber szó, hanem az agya mögötti nyílásba kellett bedugja Löw rabbi a pergamenre írt kimondhatatlan nevét Istennek (Tetragrammaton - Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") ahhoz, hogy megelevenedjen. Enélkül nem volt úgymond működőképes. A másik eltérés pedig az, hogy amíg a Grimm-féle elbeszélésben a Gólemnek a túl nagyra növekedését kellett megakadályozni a varázsige megváltoztatásával, addig a Löw rabbival kapcsolatba hozott legendában a probléma abból adódott, hogy nem lett kiszedve a pergamen a szombati napot megelőzően a Gólem fejéből.

Jehuda Judel Rosenberg (1859/64 - 1935) 1909-ben jelentettett meg egy héber nyelvű könyvet Lengyelországban (Piotrkow) "A prágai Máhárál csodatettei" (נפלאות מהר'ל, "Nifla’ot Maharal mi-Prag", "Die Wundertaten des MaHaRaL von Prag") címmel, amiről azt állította, hogy azok eredetileg Jehuda Löw rabbi vejének, Isaak Kohen (Jizchak Chon-Zedek) rabbinak az 1583-ban készült feljegyzései, melyek állítólag Metz-ben (Franciaországban) egy könyvtárban találhatóak. Ezt Chajim Bloch (Moshe Chaim Ephraim Bloch; 1881 - 1973) kabbalista hászid (haszid) rabbi fordította le 1917-ben németre "A prágai Gólem. A "születésétől" a "haláláig"" ("Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod"“) címmel, amiből már a korábiakban történt idézet.
Chajim Bloch az előszóban, amit a Pápa melletti csóti hadifogolytáborban írt 5677 Áv 15-én (1917.08.03-án), utalt a könyvének a forrására:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 12-13) Vor mir liegt ein in hebräischer Schrift und Sprache abgefaßtes Heft, das sich "Nifloet-MhrL - Wunder des Rabbi Löw" nennt.
Vor etwa drei Jahrhunderten verfaßt (1), ist es reich an tragischen Episoden und entzückenden Legenden.
(1) Wer der Verfasser sein mag, ist nicht ersichtlich, ebensowenig die Jahreszahl, welche einen Anhaltspunkt für das Alter der angeblich in einer Bibliothek in Metz bewahrten Urschrift ergeben hätte. Nach einer, allerdings unverläßlichen Angabe soll R. Jizchak Chon-Zedek, der Schwiegersohn Rabbi Löws, der Verfasser sein. Nach den vielen Nebenbemerkungen ist wohl anzunehmen, daß der Schreiber ein Zeitgenosse Rabbi Löws war.
--(12-13. old.) Előttem fekszik egy héber írásban és nyelvben megszövegezett füzet, ami "Nifloet-MhrL - Löw rabbi csodájának" nevezi magát magát.
Körülbelül három évszázaddal ezelőtt íródott (1), gazdag a tragikus epizódokban és elbűvölő legendákban.
(1) Ki lehet a szerzője, az nem világos, ugyanennyire kevéssé az évszám, ami támpontot nyújthatna az állítólagosan Metz-ben, egy könyvtárban megőrzött okirat koráról. Mindenesetre egy megbízhatatlan adat szerint a szerző Löw rabbi veje, Jizchak Chon-Zedek rabbi kell legyen. A sok mellékes megjegyzés után helyes elfogadni, hogy az író Löw rabbinak volt egy kortársa.--

Egy magyar nyelvű vallásos weboldalon is megtalálható a könyv előszavának a részbeni fordítása. A fenti (1) lábjegyzet viszont nincsen megkülönböztetve ebben a fordításban, és két rész kimaradt belőle:

http://regi.zsido.com/gutsabesz/1evfoly ... 01publ.htm
PARSAT BRESIT, 1996 OKTÓBER 11. , 5757 TISRI 28.
A NAGY RABBI LŐW ÉS A GOLEM-LEGENDÁK
Ch. Bloch
"Zsidó jövő"
A sok zsidó monda és legenda között, amelyeket különböző művészek megörökítettek és amelyeket az újabb költészet is felhasznált kétségtelenül a Golemről szóló történetek a legszebbek.
Annál feltűnőbb, hogy e mondák egész sorozatát a Golem-kutatás sok hivatott mestere figyelmen kívül hagyta s így azok az olvasók előtt ismeretlenek maradtak.
Egy héber nyelven szerkesztett füzet fekszik előttem, amelynek címe: Nifláot Máhárál -- Rabbi Lőw csodái.
Mintegy háromszáz évvel ezelőtt írták és bőven tartalmazza a tragikus epizódokat és elbájoló legendákat. Szerzőjének kiléte nem tűnik ki belőle, sem pedig az évszám, amely támpontot adhatna az állítólag egy metzi könyvtárban őrzött eredeti példány korára nézve. Egy feltétlenül megbízhatatlan adat szerint a mű szerzője azonos Rabbi Jichák Kohen-Cedekkel, Rabbi Lőw vejével. Annyit fel lehet tenni, hogy az író Rabbi Lőw kortársa volt.
E csodálatos történetekből kábító illat árad. Fájdalom, küzdelem, győzelem!
A legendák színhelye Prága, a régi tiszteletreméltó zsidó község, bölcsek, tudósok, szentek és misztikusok hazája, ezernyi csoda és számtalan borzalom tanyája, az a Prága, amely sok jeles mester művészete folytán olyan várossá alakult, hogy ősi jellegét még a mi napjainkig is érintetlenül átmentette.
És itt felcsendül egy név, Rabbi Lőw neve, aki egyike a golusz leghatalmasabb oszlopainak, akinek személye köré a legenda buja mesékből font koszorút és sok-sok kis történetet: akinek a valódi életéről azonban a műveltek tág köre még mindig nagyon keveset tud, mondhatni: semmit.
E legendás fényalak a zsidó népre még ma is melegét és jóságát, szépségét és hűségét sugároztatja, amellyel Rabbi Lőw csaknem egy évszázadon keresztül (1513-1609) fáradhatatlanul segítségére állott szorongatott hittestvéreinek. A férfi, akinek a nép hálából és tiszteletből a "Nagy" nevet ajándékozta, teljesen lírai természetű volt. Olyan szíve volt, amely túláradt a szeretettől, lelke igazságosságért szomjazott, kedélye a régi zsidó elvek: szerénység, irgalom és jótékonyság alapakkordjaira volt hangolva.
Rabbi Lőw egyik kortársa hivalkodás nélküli egyszerű szavakban és elragadó természetességgel beszéli el a nagy ember születését és ifjúkorát, vitatkozásait a prágai katolikus papsággal azon okokról, amelyek őt a Gólem alkotására indították és mindama csodatettekről, amelyeket e Gólem utján elkövetett.
Rabbi Lőwnek "az égből" tanácsolták, hogy alkosson egy Gólemet. És misztikus szövegmagyarázatok utján, amiket neki az álomban tudomására hoztak és amelyeknek felépítését és rendjét csak ő volt hivatva felfogni, aki egyike volt a legjelentékenyebb kabbalistáknak és amelyeknek megoldására talán még az ő szelleme sem volt képes, végrehajtotta, életrekeltette a Gólemot. Agyagból formálta ezt, szellemi leheletet fújt belé és csodatevővé avatta. E borzalmas ténynek csak a tiszta emberszeretet volt a szülőanyja és ez szentesítette a félelmetes jelenségét. És már ezen egyszerű előadásból is kicsap ama régi idő fűszeres, erős levegője. Rabbi Lőw nagy egyéniségének hatalma és varázsa.
Meyrink Gusztáv a Gólem című ismert regényében ezt írja: "Természetesen nem tudhatom, mire kell visszavezetni a Gólem mondáját, de abban biztos vagyok, hogy valamilyen erő működik e városnegyedben, amely nem tud elenyészni".
Meyrinknek bizonyos értelemben igaza van. Emberek, akik a misztikában élnek, bizonyítani igyekeznek, hogy a nagy Rabbi Lőw és mindazon szentek és tudósok ő előtte és utána, akiknek oly erőt tulajdonítottak, hogy Gólemet alkottak, mély kabbalai tudásuk segítségével a kifejezett Istennevet, a Sém hamforást, arra tudták felhasználni, hogy az általuk formált lényekbe életet leheljenek.

(*Saját megjegyzés. Az alábbi szöveg nem lett lefordítva: - Jene aber, die der Mystik und dem Okkultizmus die Berechtigung absprechen und den Glauben verweigern, behaupten, daß wir es hier mit einem Symbol zu tun haben, dessen sinnbildlicher Charakter infolge seiner Anschaulichkeit und Lebendigkeit schließlich vergessen wurde, und das nun mit einer Arzt von selbständigem, eigenem Leben als Sagengestalt durch die Jahrhunderte fortlebt.)

A Gólem földből készül, mesterét engedelmesen és hűséggel szolgálja, végül azonban dühöngeni kezd és az egész várost fenyegeti úgy, hogy mestere végül kénytelen őt ismét földdé változtatni, amelyből vétetett, amennyiben a Sem-et, a szent szót, az élet elvét, tőle elveszi. De a Gólem ezzel még mindig nem hal meg! Nem válik egy egyszerű agyaghalómmá, amelyet kiszórnak a szélbe, vagy a folyóba dobnak: még az ő "holtteste" is, amelyet a zsinagóga padlásán őriznek, félelmet és borzadályt kelt és épp ezért tilos azt megtekinteni.
Mindig és minden monda szerint a Gólemet az üldözött zsidók védelmére használták fel, olyan időkben, amikor tisztán emberi erővel és bölcsességgel már nem lehetett semmire sem menni.
Nem-e az isteni segítség jelképe ő, amely mindig idejében érkezik meg, habár gyakran (mint a Gólem) a legutolsó, legkétségbeejtőbb pillanatban?

(*Saját megjegyzés. Az alábbi szöveg nem lett lefordítva: Die schließliche Raserai des Golem, dieser so auffallende Zug aller Golemsagen, muß mit dieser Deutung nicht gerade im Widerspruch stehen. Es könnte eifach ein fremdes Motiv sein, das aus naheliegenden Gründen mit diesen Legenden verquickt wird: das Motiv von den "Geistern, die er rief und nicht mehr los wird", die, wie dies auch beim Golem von Chelm der Fall war, dem Meister schließlich über den Kopf wachsen!
Es könnte aber auch, ohne die Annahne eines fremden Motivs, auf dem Boden der früheren Deutung, dieser Zug dahin ausgelegt werden, daß die Hilfe Gottes, auf die sich der Mensch schließlich träge und gedankenlos verläßt, ihm zum Verderben wird, indem der "Heilige" dem so gesinnten Menschen zu zürnen beginnt.-
Wie dem auch sei - den wahrscheinlichen Sinn der Golemsagen hat bisher noch niemand zu erraten vermocht. Auch diese Hinweise geben keinen Aufschluß darüber. Aber vielleicht tragen die im vorliegenden Buch mitgeteilten, wichtigen Sagen einmal zu einer tieferen Erschließung dieser so ungemein merkwürdigen Legenden bei.)

Rabbi Lőw a Gólemet nyomozásra használta fel, főképp arra, hogy a zsidók elleni vérvádakat tisztázza és a felbujtót kifürkéssze. E vérvádak azóta időre-időre mindig felbukkannak, de a Gólem is felbukkan az ő teljes erejével, kísérteties hatalmával különböző alakokban, hogy az évszázadok legnagyobb hazugsága ellen felkeljen és mindenütt lehet vele találkozni, leginkább pedig ott, ahol legkevésbé vártak reá...

A Gólemről még gyermekkorunkban hallottunk és azóta kitörülhetetlenül bevésődött emlékezetünkbe. A legutolsó években úgyszólván európai hírre emelkedett, miután a korunkbeli írók és művészek foglalkoznak vele. A ghetto falait akaratos erővel átütötte és most a világ vártáján áll. Lehet hallani, hogy panaszkodik a jelenkor szenvedései miatt, amelyekben a régi zsidó nép is bennfoglaltatik.

És a lelki nyomottság e félelmetes napjaiban, amikor az egész világ mint egy óriási Gólem szemeinek előtt tombol és keleten és nyugaton, északon és délen egy borzasztó Gólem-atmoszféra dühöng és mindent lerombol anélkül, hogy ismét akadna egy bölcs Rabbi Lőw, hogy a Gólemet lecsillapítsa, jól esik Rabbi Lőw emlékét hűségesen felidézni, aki a prágai zsidók ellen annak idején a legnagyobb találékonysággal és ördögi cselekkel kitalált vérvádakat mindannyiszor fel tudta fedezni és a zsidók ellenségeinek aknamunkáját mindannyiszor elrontotta és romba döntötte.

A könyv bevezetőjében Hans Ludwig Held (1885 - 1954) könytáros és író nem ok nélkül párosította össze a Löw-féle Gólem legenda titkát a zsidó misztika ezotérikus (csak a beavatottak számára hozzáférhető), okkult (rejtett, titkos, titokzatos) tudományával, a kabbalával (קַבָּלָה), amiről a későbbiekben magunk is meggyőződhetünk:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 10) War bis dahin nur Weniges über das Eigentliche der Golemschöpfung bekannt geworden, so enthält die Sammlung Blochs vor allem in den Legenden "Die Erschaffung des Golem" und "Die Vernichtung des Golem" sowie in den Nachbemerkung soviel des Neuen und Erklärenden, daß wir uns dem kabbalistischen Geheimnis des Golem wenigstens um so viel näher sehen, als wir aus diesen Urkunden zweifellos entnehmen, das ausschließlich kabbalistische Rezept der Schöpfung - ein Geistiges also an Stelle des Zauberhaften, aus dem die Volksdichtung die Gestalt des Golem werden ließ.
München, am 1. August 1919.
Hans Ludwig Held

"A Gólem teremtése" (A "Die Erschaffung des Golem") fejezetben arról számol be az író, hogy 1580-ban egy Taddäus nevű fanatikus katolikus lelkész a beszédeiben a zsidók elleni vérvádakat igyekezett terjeszteni, és a zsidó lányok elszöktetésére buzdított abból a célból, hogy azok felvehessék a keresztény hitet. Löw rabbi a tanítványai előtt a prágai Jesivában (Talmud-iskolában) Taddäust a filiszteus Góliáthoz hasonlította, magát pedig Dávidhoz. A véleménye szerint minden szellemi erőt ösztönözni kellett abból a célból, hogy nehogy alulmaradjanak Taddäussal szemben:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 47) Der fanatische Geistliche Taddäus trieb jedoch weiter sein Unwesen. Angesehen von aufreizenden Predigten, war er auch gemeinsam mit seinen Gesinnungsgenossen rastlos bemüht, die Blutbeschuldigung gegen die Juden zu verbreiten und jüdische Mädchen zu entführen, um sie zur Annahme des christlichen Glaubens zu bewegen.
Rabbi Löw äußerte sich vor seinen Jünger: "Ich fürchte diesen Taddäus, weil seine Seele ein Funke des Philisters Goliath ist. Ich hoffe, ihn aber doch zu besiegen, da meine Seele ein Funke des Judenjungen und späteren Königs David ist.(1) Wir müssen aber alle geistlichen Kräfte vereint anspornen, um ihm nicht zu unterliegen."
Es war im Jahre 5340 (1580).
Taddäus setzte alle Hebel in Bewegung, um eine Blutklage gegen die Prager Juden mit erfolg herbeizuführen.

(1) Vgl. I. Buch Samuel, Kap. 17, Vers 23-51

Löw rabbi időben értesült Taddäus igyekezetéről, és ezért egy "álomkérdést" (Traumfrage) intézett "felfelé" ("nach oben") azzal kapcsolatban, hogy milyen eszközzel vegye fel az ellenféllel a harcot, amire meg is kapta fentről a választ:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 48) Rabbi Löw erfuhr dies rechtzeitig und richtete eine Traumfrage "nach oben"(1), mit welchen Mitteln er gegen diesen bösen Feind den Kapf aufnehmen solle.

(1) Eine bei den Kabbalisten häufig vorkommende Notwendigkeit, in Ermangelung des heiligen Losorakels, der nicht mehr bestehenden "Urim W´tumin".

Er erhielt folgende alphabetisch geordnete Antwort:

"Ata Bra Golem Dewuk Hachomer W´tigzar Zedim CHewel Torfe Jisrael".
"Du schaffe einen Golem aus Lehm und du vernichtest das gemeine Judenfressergesindel."

Diese zehn Worte legte Rabbi Löw nach den im Buch Jezirah zugrunde liegenden Zirufim, der Verschmelzung der Worte, so aus, daß er die Überzeugung gewann, mit den ihm von Himmel eröffneten Buchstabenzahlen einen lebenden Körper aus Lehm erschaffen zu können.

A magyarázat szerint az égiek egy Gólem létrehozására buzdították Löw rabbit az ellenség megsemmisítése érdekében.
Az Ószövetségben is találunk több példát az ilyen jellegű isteni sugallatra (Mózes V. 7,16; 7,21-24; 12,28-30; Zakariás 2,3-5; 2,12-13; stb.), illetve isteni büntetésre, hiszen például JHVH különböző csapásokkal súlytotta úgymond az egyiptomiakat (Mózes II. 4,1-9; 7,1; 7,14-17; 7,26-29; 8,12-13; 9,8-9; 10,1-2; 10,12-14; 10,21-22; stb.) azért, mert elnyomta a fáraó a zsidókat, és nem akarta őket Egyiptomból elengedni. A tíz csapásból (a vizek vérré válnak, békák lepik el Egyiptomot, szúnyogok támadnak az egyiptomiakra, bögölyökkel lesznek tele az egyiptomiak házai, dögvész pusztít, hólyagos fekélyeket támaszt az embereken és állatokon Egyiptomban, jégeső, sáskajárás, sötétség három napig, az egyiptomi elsőszülöttek megölése) hat csapásban Mózesnek és a három évvel idősebb bátyjának, Áronnak is szerepe volt az ószövetségi magyarázatok szerint, mivel JHVH úgymond olyanná tette Mózest a fáraó előtt, mintha Isten lett volna, Áron pedig Mózes prófétájaként lépett fel.

http://www.or-zse.hu/hit/hitelet49.htm
A rabszolgaság
A tíz csapás bekövetkezését a Biblia mint csodás jelenségeket írja le. Népünk legnagyobb filozófusa, Rámbám, azt állítja, hogy minden csoda, ami a Bibliában van elbeszélve, természetes úton történt. Mi nem mindig értjük meg a csodák természetes magyarázatát, bár sokan és sokféleképpen igyekeznek azokat magyarázni. A bibliai elbeszélések célja nem is a racionális magyarázat, hanem erkölcsi tanítás. A bűn büntetést von maga után és a jótett jutalmat.

A legtöbb csapás után a Fáraó könyörgött Mózesnek, hogy hárítsa el a büntetést, s legtöbbször mindent megígért. A nyolcadik csapás, a jégeső után, még többet is mondott: "Vétkeztem ezúttal, Isten az igazságos és én meg a népem a bűnösök. Imádkozzatok Istenhez, mert temérdek Isten hangja és a jégeső. Eleresztelek benneteket, és nem maradtok tovább." (Ex. 19/28) De Fáraó továbbra is makacs maradt és a jégeső megszűnése után nem eresztette el a népet.

A bibliai történet tanulsága, hogy emberek elnyomása, népek leigázása ellenkezik Isten akaratával, és végül az elnyomók bűnhődnek.
Menáchem Meron

Az exodus (Jeciát Micrájim - יציאת מצרים) emlékezetére lett elrendelve (Mózes II. 12,23-27) a Peszách ünnepe, amikor az első hónap (Niszán) 14. napján páskabárányt (egy éves, hibátlan, hím) kell vágjanak a hívek.

Chajim Bloch ezután részletezi a könyvében, hogy miként alkotta meg Löw rabbi a veje, a tanítványa (Jakob ben Chajim Sasson) és egy kohen segítségével 5340 Adar 2-án (1580.02.28-án? - http://www.hebcal.com/converter/ ) kora reggel az égiek által javasolt Gólemet:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 48-52) Er ließ seinen Schwiegersohn Jizchak ben Simson, den Priester und seinen Jünger Jakob ben Chajim Sasson, den Leviten, zu sich kommen und vertraute ihnen das Mysterium an, wie ein Golem geschaffen werden könne.
Rabbi Löw sprach: "Ich will einen Golem schaffen und beanspruche eure Mitarbeit deshalb, weil zu dieser Schöpfung vier Elemente: Esch, Majim, Ruach, Aphar, Feuer, Wasser, Luft und Erde, notwendig sind. Du Jizchak bist das Element Feuer, du Jakob bist das Element Wasser, ich selbst bin Luft, wir werden miteinander aus dem vierten Elemet Erde den Golem schaffen."
Rabbi Löw belehrte sie nun aufs Genaueste, wie sie sich vorerst durch tiefe, ernste Buße heiligen und reinigen müßten, um zum großen Werk der Schöpfung eines Scheinmenschen vorbereitet zu sein. Er wies auch auf die Gefahr für alle drei hin, wenn durch ihre unvollständige innere Einkehr das Werk mißlingen sollte und die heiligen Namen vergebens ausgesprochen, also entweiht würden.
Am zweiten Tag des Monats Adar begaben sich die drei Männer nach Mitternacht in die Mikwa, das rituelle Tauchbad der Juden, tauchten diesmal in besonderer Andacht unter, gingen dann wortlos nach Hause, wo sie Chazot, die Mitternachtsklage um Jerusalem, verrichteten und die dazu gehörige Psalmen mit höchster Andacht beteten. Sie nahmen dann das Buch Jezirah hervor, aus dem Rabbi Löw einige Kapitel vorlas. Schließlich begaben sie sich vor die Stadt zum Ufer der Moldau. Dort suchten sie nach einer Lehmstelle, und machten sich gleich an die Arbeit...
Bei Fackelschein und unter Rezitierung von Psalmen begann die Arbeit mit fiebernder Eile.
Sie formten aus Lehm die Gestalt eines Menschen in der Länge von drei Ellen mit allen Gliedern.
Und der Golem lag vor ihnen mit dem Antlitz gen Himmel.
Die drei Männer stellten sich dann zu seinen Füßen, so daß sie ihm genau ins Gesicht schauen konnten.
Er lag wie ein toter Körper, ohne jede Regung.
Nun befahl Rabbi Löw dem Priester, sieben Rundgänge, von rechts beginnend, um den Lehmkörper zu machen, wobei er ihm die Zifurim anvertraute, die er dabei zu sprechen hatte.
Als das geschehen war, ward der Lehmkörper feuerrot.
Und Rabbi Löw befahl dem Leviten, ebenso Rundgänge, von links beginnend, zu machen, bedeutete auch ihm die für sein Element bestimmten Zirufim. Als dieser seine Aufgabe beendet hatte, erlosch die Feuerröte und es strömte Wasser in den Lehmkörper; es spoßten Haare auf dem Haupte und Nägel an den Fingern und an den Zehen.

Nun machte Rabbi Löw selbst einen Rundgang um den Lehmkörper, legte ihm einen auf Pergament geschriebenen Schem in den Mund, und nach Osten und Westen, Süden und Norden sich neigend, sprachen sie alle drei gleichzeitig die Worte: "Und er blies ihm den lebendigen Odem in seine Nase und also ward der Mensch ein lebendiges Wesen"(1)
Und die drei Elemente Feuer, Wasser und Luft bewirkten, daß das vierte Element Erde lebendig wurde. Der Golem öffnete die Augen und schaute wie staunend um sich...

Und Rabbi Löw sprach zu ihm: "Stehe auf deinen Beinen!" Und er stand auf.
Dann bekleideten sie ihn mit den Gewändern eines Schames und er ward bald wie ein gewöhnlicher Mensch. Allein es fehlte ihm das Sprachvermögen. Denn jene dem Rabbi Löw vom Himmel vertrauten Worte hatten für die Zifurim, nach welchen er dem Golem das Sprachvermögen zu geben vermoch hätte, nicht genügende Kraft. Und das war sogar ein Vorteil. Gott weiß, was geschehen könnte, wenn ein Golem noch das Sprachvermögen hätte!
Bei Tagesanbruch gingen vier Männer nach Hause.
Unterwegs sprach Rabbi Löw zum Golem also: "Wisse, daß wir dich aus einem Erdkloß geformt haben. Deine Aufgabe wird es sein, die Juden vor Verfolgungen zu schüzten, du wirst Josef genannt werden und wirst in der Rabbinatsstube nachten. Du Josef sollst meine Befehle befolgen, wann und wohin immer ich dich schicken werde; in Feuer und Wasser und wenn ich dir befehle, vom Dache zu springen, und wenn ich dich auf den Meeresgrund schicke."
Josef nickte mit dem Kopf, machte Bewegungen als Zeichen der Bejahung.
Zu Hause erzählte Rabbi Löw, er habe stummen Fremdling auf der Straße angetroffen, und da er mit ihm Mitleid habe, nehme er ihn als Rabbinatsdiener auf.
Er verbot jedoch seinen Hausleuten, sich des Golem zu Privatzwecken zu bedienen.(2)

(1) 1. Buch Moses Kap. 2, Vers 7.
(2) Es heißt im Talmud: "Wer sich der heiligen Namen um seinetwillen bedient, stirbt in der Mitte seiner Jahre." (Sanhedrin F. 65 b.) Ferner: "Ein Gefäß, welches man zu heiligen Zwecken benützte, soll nicht wieder zu profanen Dingen verwendet weden." (Baba mezia F. 84 b.)


Nem véletlenül kérdőjeleztem meg a http://www.hebcal.com/converter/ által megadott dátumot (1580.02.28.), ugyanis mivel 1580.03.15-re eset az újhold (Nap-Hold konjunkció), így Adar 2. nem lehetett február 28-án 1580-ban...:

http://www.hebcal.com/converter/?hd=2&h ... orian+date
Hebcal Jewish Calendar
Date Converter
WARNING: Results for year 1752 C.E. and before may not be accurate.
2nd of Adar, 5340 = 28 February 1580

http://eclipse.gsfc.nasa.gov/phase/phases1501.html
Phases of the Moon: 1501 to 1600
New Moon: 1580 Mar 15 13:38 UT


Elérkeztünk ezzel a Gólem legenda kozmikus hátterének a megfejtéséhez. Korábban megtudtuk Jakob Grimm magyarázatából azt, hogy a Gólem elválaszthatatlan a Shem ha-Mephorash-tól ("Isten 72 szellemétől"), ami által válhat csak elevenné!

5340 Adar 2. 1580 március 18-ra esett:

A legenda szerint Löw rabbi, két társával nekiállt a Gólem elkészítésének:
1580.03.18. 04:10 UT +1.00 Péntek, Prága (5340 Adar 2.)
"Asc"-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:14°/14,1°/14°Vízöntő
(0,1°)

A Mars, Szaturnusz, Uránusz bolygók ~45,375 évenként állhatnak együtt a Zodiákusban. A Mars periódusából adódóan plussz ill. mínusz két év eltérés lehetséges.
Az elmúlt 5648 év legpontosabb Mars, Szaturnusz, Uránusz együttállása történt meg 1580.03.18-án reggel!

A 3°-on belüli Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkciók listája:

2032.06.04. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:24,8°/24,8°/26,6°Iker
(1,8°)

1988.02.23. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:0,7°/0,7°/0,3°Bak
(0,4°)

1851.06.04. Szerda
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:0,1°/0,1°/2,7°Bika
(2,6°)

1714.11.16. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:22,3°/22,3°/20,5°Szűz
(1,8°)

1580.03.18. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:14,1°/14,1°/14°Vízöntő
(0,1°)

1489.12.25. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:17,4°/17,4°/15,4°Bak
(2°)

1307.01.09. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:12,7°/12,7°/12,9°Skorpió
(0,7°)

1033.09.12. Szerda
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:26,7°/26,7°/29,3°Rák
(2,6°)

808.11.23. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,7°/28,7°/29,3°Skorpió
(0,6°)

625.11.26. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,9°/20,9°/21,9°Szűz
(1°)

401.01.01. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:12,6°/12,6°/14,5°Bak
(1,9°)

310.10.10. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:16°/16°/15,6°Nyilas
(0,4°)

174.01.27. Szerda
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:21,3°/21,3°/18,7°Kos
(2,6°)

127.10.19. Szombat
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:10,5°/10,5°/11,1°Mérleg
(0,6°)

83.05.08. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,4°/28,4°/25,6°Halak
(2,8°)

-7.02.08. Szombat
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:27,5°/27,5°/27,3°Vízöntő
(0,2°)

-98.11.09. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,6°/28,6°/29,5°Bak
(0,9°)

-371.09.11. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,3°/28,3°/28,9°Mérleg
(0.6°)

-554.09.08. Szerda
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,9°/20,9°/20,7°Oroszlán
(0,2°)

-644.06.07. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20°/20°/17,2°Rák
(2,8°)

-869.02.03. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:23,2°/23,2°/21,1°Skorpió
(2,1°)

-915.02.12. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:19,2°/19,2°/17,4°Kos
(1,8°)

-1006.05.18. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:25,8°/25,8°/23,6°Halak
(2,2°)

-1052.08.05. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:8,6°/8,6°/9,2°Szűz
(0.6°)

-1096.02.18. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:24,4°/24,4°/25,1°Vízöntő
(0,7°)

-1187.11.19. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:24,9°/24,9°/27,1°Bak
(2,2°)

-1277.03.10. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:7,1°/7,1°/4,8°Bak
(2,3°)

-1416.07.08. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,7°/28,7°/29,7°Kos
(1°)

-1733.06.23. Szombat
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:17,5°/17,5°/17,1°Rák
(0,4°)

-1958.02.11. Szombat
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:17,6°/17,6°/18,7°Skorpió
(1,1°)

-2049.11.14. Vasárnap
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:21,9°/21,9°/19°Mérleg
(2,9°)

-2185.03.02. Vasárnap
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:23,5°/23,5°/21,9°Vízöntő
(1,6°)

-2276.12.01. Vasárnap
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:22,9°/22,9°/23,5°Bak
(0,6°)

-2366.03.19. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:3,8°/3,8°/1,3°Bak
(2,5°)

-2414.05.02. Szombat
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:23,1°/23,1°/25,3°Bika
(2,2°)

-2457.12.23. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:6°/6°/3,2°Nyilas
(2,8°)

-2505.07.29. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:28,9°/28,9°/28,6°Kos
(0.3°)

-2595.04.18. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:25,2°/25,2°/27,9°Halak
(2,7°)

-2639.01.23. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:0,5°/0,5°/1°Mérleg
(0,5°)

-2912.03.15. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:16,3°/16,3°/15,3°Iker
(1°)

-3138.11.22. Péntek
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:17,4°/17,4°/17,9°Mérleg
(0,5°)

-3320.05.22. Vasárnap
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:6,1°/6,1°/7,6°Oroszlán
(1,5°)

-3365.12.15. Szerda
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:21,8°/21,8°/22,2°Bak
(0,4°)

-3455.03.29. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:0,8°Bak/0,8°Bak/29,9°Nyilas
(0,9°)

-3546.12.30. Kedd
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:1,8°/1,8°/2°Nyilas
(0,2°)

-3636.10.06. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:3,3°/3,3°/3,3°Skorpió
(0°)

-3819.10.21. Csütörtök
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:29,8°Oroszlán/29,8°Oroszlán/0,9°Szűz
(1,1°)

-4001.04.16. Hétfő
Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:15°/15°/17,1°Iker
(2,1°)

A Mars, Szaturnusz és Uránusz bolygók (szerintem a három "napkeleti bölcs") a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") kozmikus forrásainak az építőkövei a Nap és Hold égitestekkel egyetemben, így a megadott dátum (5340 Adar 2.) és a hozzá tartozó konstelláció (Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció) csak ráutalás lehetett tulajdonképpen a Gólem gyártásának a kozmikus titkára, mivel Gólem elevenné tételéhez a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") egyik kozmikus forrása szükséges.

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 8) Die polnische Juden machen nach gewissen gesprochenen Gebete und gehalten Festtagen, die Gestalt eines Menschen aus Ton oder Leimen, und wenn sie das wundertätige Schemhamporas darüber sprechen, so muß er lebendig werden.
--(8. old.) A lengyel zsidók a lelkiismeretesen elmondott imák és betartott ünnepnapok után csinálnak agyagból, vagy ragasztóból egy emberformát, és amikor ők a csodatevő Shem ha-Mephorast kimondják felette, úgy meg kell elevenedjen.--

http://regi.zsido.com/gutsabesz/1evfoly ... 01publ.htm
PARSAT BRESIT, 1996 OKTÓBER 11. , 5757 TISRI 28.
A NAGY RABBI LŐW ÉS A GOLEM-LEGENDÁK
Ch. Bloch
"Zsidó jövő"

Rabbi Lőw egyik kortársa hivalkodás nélküli egyszerű szavakban és elragadó természetességgel beszéli el a nagy ember születését és ifjúkorát, vitatkozásait a prágai katolikus papsággal azon okokról, amelyek őt a Gólem alkotására indították és mindama csodatettekről, amelyeket e Gólem utján elkövetett.

Rabbi Lőwnek "az égből" tanácsolták, hogy alkosson egy Gólemet. És misztikus szövegmagyarázatok utján, amiket neki az álomban tudomására hoztak és amelyeknek felépítését és rendjét csak ő volt hivatva felfogni, aki egyike volt a legjelentékenyebb kabbalistáknak és amelyeknek megoldására talán még az ő szelleme sem volt képes, végrehajtotta, életrekeltette a Gólemot. Agyagból formálta ezt, szellemi leheletet fújt belé és csodatevővé avatta.

E borzalmas ténynek csak a tiszta emberszeretet volt a szülőanyja és ez szentesítette a félelmetes jelenségét.

Emberek, akik a misztikában élnek, bizonyítani igyekeznek, hogy a nagy Rabbi Lőw és mindazon szentek és tudósok ő előtte és utána, akiknek oly erőt tulajdonítottak, hogy Gólemet alkottak, mély kabbalai tudásuk segítségével a kifejezett Istennevet, a Sém hamforást, arra tudták felhasználni, hogy az általuk formált lényekbe életet leheljenek.

A Gólem földből készül, mesterét engedelmesen és hűséggel szolgálja, végül azonban dühöngeni kezd és az egész várost fenyegeti úgy, hogy mestere végül kénytelen őt ismét földdé változtatni, amelyből vétetett, amennyiben a Sem-et, a szent szót, az élet elvét, tőle elveszi. De a Gólem ezzel még mindig nem hal meg! Nem válik egy egyszerű agyaghalómmá, amelyet kiszórnak a szélbe, vagy a folyóba dobnak: még az ő "holtteste" is, amelyet a zsinagóga padlásán őriznek, félelmet és borzadályt kelt és épp ezért tilos azt megtekinteni.

Mindig és minden monda szerint a Gólemet az üldözött zsidók védelmére használták fel, olyan időkben, amikor tisztán emberi erővel és bölcsességgel már nem lehetett semmire sem menni.


Nem-e az isteni segítség jelképe ő, amely mindig idejében érkezik meg, habár gyakran (mint a Gólem) a legutolsó, legkétségbeejtőbb pillanatban?

A legendabeli Gólem természetesen nem lehetett egy agyagfigura... Segítőkésznek, de félelmetesnek van lefestve, ami akár az egész világot is képes lenne elpusztítani, és az életrehívójára is veszélyt jelenthet gondatlanság következtében:

http://books.google.com/books?id=cLc_AA ... put=reader
Berthold Auerbach: Spinoza (1855, Mannheim)
(S. 195-197) 12. Cartesianer
Einst hatte der Rabbi diese Verrichtung vergessen, Alles war in der Synagoge, man hatte so eben das kabbalistische Minnelied begonnen, da stürzten Frauen und Kinder in die Versammlung und schrien; der Golem, der Golem zerstört Alles. Sogleich befahl der Rabbi dem Vorsänger, mit dem Schlusse des Gebetes inne zu halten, jetzt sei noch Rettung möglich, später aber könne er nicht wehren, daß die ganze Welt zerstört würde.
--Egyszer a rabbi erről a tennivalóról megfeledkezett, mindenki a zsinagógában volt, éppen a kabbalista ének kezdődött, amikor asszonyok és gyermekek rontottak be a gyülekezetbe és kiabálták; a Gólem, a Gólem mindent tönkretesz. Így rögtön megparancsolta a rabbi az énekesnek az ima végével szünetet tartani, még lehetséges a megmentés, később azonban nem tudja megakadályozni azt, hogy az egész világ el legyen pusztítva.--

http://regi.zsido.com/gutsabesz/1evfoly ... 01publ.htm
PARSAT BRESIT, 1996 OKTÓBER 11. , 5757 TISRI 28.
A NAGY RABBI LŐW ÉS A GOLEM-LEGENDÁK
Ch. Bloch
"Zsidó jövő"
Rabbi Lőwnek "az égből" tanácsolták, hogy alkosson egy Gólemet. És misztikus szövegmagyarázatok utján, amiket neki az álomban tudomására hoztak és amelyeknek felépítését és rendjét csak ő volt hivatva felfogni, aki egyike volt a legjelentékenyebb kabbalistáknak és amelyeknek megoldására talán még az ő szelleme sem volt képes, végrehajtotta, életrekeltette a Gólemot. Agyagból formálta ezt, szellemi leheletet fújt belé és csodatevővé avatta. E borzalmas ténynek csak a tiszta emberszeretet volt a szülőanyja és ez szentesítette a félelmetes jelenségét.

http://osihvas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1140449
GÓLEMEK
A Gólemek megalkotóit félelemmel vegyes tisztelettel figyelték, hiszen jártasságuk a misztériumok világában a többi ember fölé emelte őket.
Maga a Gólem szó héber eredetű és jelentését tekintve egyfajta anyagtalan anyagot jelöl.
Ezek a lények lelketlenek, akiket különböző anyagokból készíthet el teremtőjük. Elkészítésük legfőbb oka általában az, hogy szolgálják teremtőjüket.

A Legkorábbi homonculusz illetve Gólem történetek a Mezopotámiai időkben bukkantak fel. A Sumér legendák szerint Enki – a föld ura -agyagból gyúrt két embert, hogy azok dolgozzanak az istenek helyett.

Aztán a Mezopotámiai sumér birodalmat a krisztus elötti második évezred során dél felől megtámadták a harcos Akkád népek. Ezek a hódítók alapították meg dél-Mezopotámiában az Ó-babiloni birodalmat.
Az akkád isten Marduk legyőzte a sumér istennő Tiamat fiát, Kingut, ki a sumér istenek hadvezére volt. Győzelme után Marduk ellenfele vérét és agyagot kevert össze, melyből létrehozta az Embert. Így lett Marduk az élet ura.
A babiloni birodalom terjeszkedése elérte Kánaánt is, és leigázták az ott élő zsidó törzseket is. A babiloni rabság idejében vette át a zsidó miszticizmus a gólemek legendáját is.

A Gólem készítés technikájának alapkövét egy bizonyos Elezár rabbi írta. E középkori mester, kinek művei közé sorolják a sokak által Raziel angyal művének tartott misztikus könyveket, azzal járt élen a kabbala misztikumában, hogy isten titkos nevét és a teremtés szavát megfejtette. Tulajdonképpen ezzel tette lehetővé a későbbi mesterek számára a Gólem készítést.
Az első dokumentált Gólem készítő rabbi a 16. században élt Lengyelországban. Ez a személy chelmi Elijah rabbi volt. A legenda szerint készített egy Gólemet, mely aztán a rabbi akarata ellenére egyre nagyobbra és nagyobbra nőt. Hogy megállítsa a féktelen növekedést, a rabbi a Gólem homlokán az emeth (igazság) szóból törölte az aleph (e) betű, mely így meth (azaz halott) szóra módosult.
A gólem ezek után menten porrá omlott.
A Gólem készítés legnagyobb mester azonban minden kétséget kizáróan a prágai Jehuda Löw ben Basael rabbi volt. A rabbi, hogy könnyítsen sanyargatott hittestvérei sorsán a Moldova folyó agyagjából gyúrta meg az ember formájú szolgát a Gólemet.

http://www.golem.hu/cserep_h.htm
Élet és Irodalom, 1992. július 17.
A Gólem cserepei
A Rudolf császár udvarában élő Löw rabbi isteni tudás titkait őrizte. Agyagból gyúrta magának szolgáját, a Gólemet, és a nyelve alá dugott papírszeletkére Jehova nevét, a sémet írta, ezzel keltette életre. A kabbalista gondolkodást azonban nemcsak a cím és az agyagfigurák közvetlen utalása hozza ide.


Már volt arról szó, hogy az 5340 Adar 2-án (1580.03.18-án) realizálódott Mars-Szaturnusz-Uránusz együttállás nem volt azonos a Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") egyik kozmikus forrásával sem, csak ráutalásnak lehet tehát azt tekinteni. Viszont ugyanennek az évnek a nyarán létrejött a Zodiákusban egy megfelelő kozmikus konstelláció ("T-kereszt"), ami ráadásul Prága városával kapcsolatba hozható asztrológiai szempontból:

1580.07.26. 12:04 UT +1.00 Kedd, Prága
"MC"-Nap konjunkció:12,9°Oroszlán; -Hold-Szaturnusz-Uránusz oppozíció:12,9°/13,6°/13,2°Vízöntő; -Mars quadrát:17,2°Bika
(4,3°)
(Teljes holdfogyatkozás a Föld túlsó oldalán)


Itt érdemes azt megemlíteni, hogy 1580-ban Európában egy addig ismeretlen és nagyon veszélyes járvány pusztított. Abban az időben a járványokat a Katolikus Egyház Isten büntetéseként könyvelte el.

A Chajim Bloch kabbalista hászid rabbi szerint a Gólemet 13 évi szolgálata után Löw rabbi a beavatott társai segítségével 5353 Ijjár 18-án (1593.05.20-án) semmisítette meg azzal az indokkal, hogy már nem lesz rá többet szükség, mivel II. Rudolf császár a prágai zsidóságot védelméről biztosította a vérvádakkal kapcsolatosan:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 173-175) Die Vernichtung des Golem


1593.05.20. 04:00 UT +1.00 Prága, Csütörtök (5353 Ijjár 18.; Lág Báómer)
Hold-Jupiter konjunkció:22,1°Bak; -Szaturnusz oppozíció:23,1°Rák; -Plútó quadrat:23,2°Kos
(1,1°)

Gólem megszüntetése szintén egy "T-kereszt" jegyében történt Lág Báómer - ómerszámlálás 33. napján, de ennek nem volt köze a Shem ha-Mephorash-hoz ("Isten 72 szelleméhez").

A Lág Báómer egy örömünnep azzal kapcsolatosan, hogy a Bár-Kochbá-féle lázadáskor (131/132 - 135) Akiba rabbi (Akiva ben Joseph; 17/50/55? - 137) tanítványai közül 24 ezren áldozatul estek egy pestisjárványnak, ami a hagyományok szerint az az ómerszámlálás 33. napján (Lág Báómer - Ijjár 18-án) fejeződött be:

http://mazsihisz.hu/szefira-es-lag-baomer-34.html
Szefira és Lág Báómer
A Peszáchtól Sávuotig (a Hetek ünnepéig) hét hét telik el. Innen az utóbbi neve. A görögben pentékosztosz (ötvenedik, magyarul pünkösd). A bibliai időben ezekben a hetekben számolták a kalászérés napjait. Ezért neveztek sz'firának (számlálásának). Teljesebb néven: szfirát háómer (a kalászérés számolása).
A történelem ezt az örömteli időszakot sokszorosan gyászossá változtatta. Mondai hagyomány szerint ezekben a hetekben Rabbi Akibának 24 000 tanítványa pusztult el (Jeb. 62b). Emiatt írja elő a Sulchán Áruch törvénykódexe, hogy ekkor nem tartható esküvő. Csupán a 33. napon enged fel a gyász, mert ezen a napon nem szedett a halál áldozatot (Órách Chájjim § 493. 1-2.). A 33-as szám héber betűkkel: lág. Ebből ered a Lág Báómer név (az ómer 33. napja).

http://mazsihisz.hu/vakbarat.php?nid=3001
Lág Báómer, örömünnep és tábortűz a 33. napon
Mi is a Lág Báómer?

Az Ómer jelentése: gabonakéve.
„És számláljátok a napokat az ünnep (Pészách) másnapjától, attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet.” (Mózes III. könyve, 23 fejezet, 15 vers)

A hetedik hét eltelte utáni, ötvenedik nap Sávuot („Hetek”) ünnepe.A Pészáchtól számított 33. napról való megemlékezés újabb keletű. A napot a 33-as szám héber betűjelzése, a Lámed-Gimel alapján Lág Báómernak nevezik. Lág Báómer – az Ómer számlálás 33. napja.

Miről nevezetes ez a nap?

A közel 1900 évvel ezelőtt élt Akiba rabbinak a Talmud szerint 24,000 tanítványa volt. Éppen az Ómer számlálás alatt, vagyis a Pészách és a Sávuot közötti időszakban járvány tört ki közöttük, amely ezrek halálát okozta. A járvány az Ómer számlálás 33. napján megszűnt. Ezért a hagyományőrző zsidók az Ómer számlálás hét hetében nem rendeznek esküvőket, még csak nem is borotválkoznak – kivéve ezt a harmincharmadik napot. Ez viszont örömünnep.

Lág Báómer az idén szombat estétől vasárnap estéig tart

A hagyomány szerint Akiba rabbi tanítványa, a római megszállók elől a Gálil hegyeiben bújkáló Bár Jocháj rabbi ezen a napon fedte fel tanítványai előtt a Kábbálá, az ősi tudás titkait. Neki tulajdonítják a zsidó ezotérika alapvetésének számító „Zohár” (Ragyogás) misztikus irat szerzőségét.

Bár Jocháj rabbi az ősi iratok szerint fiával 12 éven át egy barlangban rejtőzött. Ez idő alatt írta meg a rejtett tudással foglalkozó művét. Amikor tudomására jutott, hogy a rá kirótt halálos ítélet már nem érvényes, előjött rejtekéből, mi több, egyenesen Rómába hajózott. Magától Hadrianus császártól kérte a zsidó vallás parancsait, így a körülmetélést tiltó korábbi törvények eltörlését. Küldetése sikerrel járt.

Az ünnepség leglátványosabb aktusára Lág Báómer előestéjén kerül sor, amikor a zsidó közösségek az egész világon tábortüzeket gyújtanak.

http://zsido.pontezit.hu/konyvek/unnepe ... en/peszach
AZ ÓMER-SZÁMLÁLÁS 49 NAPJA
Az ómer-számlálás Peszách második estéjén kezdődik, és 49 napig, Sávuot ünnepéig tart. Ez az időszak előkészület a Tóra átvételére, de a zsidó történelem folyamán ez az időszak egyben gyásznapokká is váltak.
Ez a gyász-időszak a Bár-Kochbá lázadás idejétől számítódik, amikoris rabbi Akiba tanítványai között járvány tört ki, és igen sokan meghaltak közülük. A 33. nap - Lág Báómer - kivételt képez, ugyanis ezen a napon, a hagyomány szerint, a járvány alábbhagyott. Ezért lett Lág (33) Báómer örömünnep.
Az ómer-számlálás időszakában minden este, a Mááriv ima után, elmondják az áldást a számlálásra. Ha valaki egyszer elfelejtette, akkor a továbbiakban áldás nélkül számlál.
Lág Báómerkor szokás meglátogatni a temetőt. Mindenekelőtt a Chevrá Kádisá (Szent-Egylet) tagjai tartják kötelességüknek, hogy felmérjék, milyen munkálatokat, javításokat kell elvégezni a temetőben.

http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1g_b%C3%A1%C3%B3mer
Lág báómer
A lág báómer az ómerszámlálás harmincharmadik napja.

A gyász napjai
Az ómerszámlálás idején pestis pusztított Akiba (Akiva) rabbi tanítványai között. A járvány huszonnégyezer áldozatára a pészah és sávuót közötti gyásszal emlékeznek. Ilyenkor nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos a tánc és a zene.

A gyász lág báómerkor, az ómerszámlálás harmincharmadik napján szünetel. Az egyes zsidó irányzatok eltérő harminchárom napot jelölnek meg a gyász idejének, mert a bölcsek különböző időpontokat állapítottak meg.

Az örömünnep
Ezen a napon szünetelt a járvány, ezért ünnepet tartanak. Ezen a napon nincs gyász az ómerszámlálás időszakában.

Chajim Bloch-tól eltérő magyarázat szerint a Gólemet akkor semmisítette meg Löw rabbi, amikor egy alkalommal megfeledkezett a szájából kivenni a cédulát, amire "Isten neve" (Shem ha-Mephorash) volt felírva. A Gólem dühöngeni kezdett, amiért szükségessé vált a felszámolása.

Egy másik indoklás szerint a Gólem homlokára írt héber emeth [(אמת) - szilárdság, tartósság, igazság, hűség] szó lett felírva. Amennyiben a szó első betűjét (jobb oldalon), azaz az aleph-et (א) letörli az ember, akkor a meth [(מת) - meghalni, megsemmisülni, elpusztulni, halál] kifejezés marad...


A tanulmány elején utaltam arra, hogy Jehuda Löw rabbi 5352 Adar 10-én, azaz 1592.02.23-án találkozott II. Rudolf német-római császárral, magyar-cseh királlyal. Erről találunk Chajim Bloch könyvében is egy fejezetet:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 166-169) Die Audienz beim Kaiser
Az "Die Audienz beim Kaiser" ("Kihallgatás a császárnál") és a "Die Vernichtung des Golem" ("A Gólem megsemmisítése") fejezetek között van még egy ("Der Golem wird wütend" - "A Gólem dühös lesz"), ami arról szól, hogy Löw rabbi minden péntek délután utasítást adott a teremtményének arra nézve, hogy szombatonként csak figyelőszolgálatot végezzen. Egy péntek délután megfeledkezett erről a rabbi, a Gólem pedig ezért elkezdett tombolni, aminek a következtében akár egész Prága veszélybe került volna, ha a megalkotója megkésve ugyan, nem parancsolt volna rá ("Der Golem wäre imstande gewesen, ganz Prag zu verwüsten, wenn ich ihn nicht rechtzeitig beruhigt hätte."). A könyvben írottakból nem derül ki, hogy ez az intermezzo közrejátszott volna a Gólem megsemmisítésében:

Chajim Bloch: Der Prager Golem. Von seiner "Geburt" bis zu seinem "Tod" (1920, Verlag von Benjamin Harz in Berlin)
(S. 170-172) Der Golem wird wütend


Egyes magyarázatok szerint Chajim Bloch kabbalista haszid rabbi bemutatott és tárgyalt könyve a forditása a héber nyelven Jehuda Judl (Yudl) Rosenberg (1859/1864/1865? - 1935/1936?) haszid rabbi által "Nifla´ot Maharal mi-Prag" ("Die Wundertaten des Rabbi Löw von Prag" - "A prágai Löw rabbi csodatettei"; Piotrkow 1909.) című, egy régi kéziratra hivatkozva megalkotott műnek. Rosenberg Lengyelországban (Skyryszew) született, de 1913-ban kivándorolt Kanadába, és ott is halt meg.

A Gólem megsemmisítésének a dátumát az alábbi források szerint Chajim Bloch-tól eltérően 1590. év Lág Báómer napjára tette, azaz három évvel korábbra, és két évvel megelőzve Rudolf császár és Löw rabbi találkozását:

http://www.humboldtgesellschaft.de/inha ... name=golem
Rosenberg behauptete, in der Bibliothek von Mainz ein altes Manuskript aus dem Jahre 1583 von Löws Schwiegersohn, Rabbi Isaak Kohen, gefunden zu haben, in dem die "wahre Geschichte" um den Rabbi Löw verzeichnet sei.
Im Rahmen dieser Mythologisierung tritt auch der Jesuitenpriester und antisemitische Magier Thaddäus als Löws Erzfeind und Konkurrent auf, der auf kriminelle Art mehrere Ritualmorde an Christen zu inszenieren versucht. In diesem vermeintlichen hebräischen Volksbuch wird der Golem erstmals positiv als Retter des jüdischen Volks dargestellt, wobei die unheimliche Zerstörungskraft aus der Chelmer Traditionslinie unerwähnt bleibt.
--Rosenberg (*Judah Rosenberg - Niflaot Maharal im ha-Golem, 1909) az állította, hogy a mainzi könyvtárban egy öreg kéziratot talált Löw vejétől, Isaak Kohen rabbitól 1583-ból, amiben a Löw rabbival kapcsolatos "valóságos történet" van feljegyezve.
Ennek a mitologizálásnak a keretén belül lép fel Thaddäus, a jezsuita páter és antiszemita mágus, mint Löw ádáz ellensége és vetélytársa, aki bűnöző módon a keresztényeken elkövetett több rituális gyilkosságot próbált megrendezni. Ebben a feltételezett héber népkönyvben a Gólem először lesz mint a zsidó nép pozitív megmentője ábrázolva, ami mellett a félelmetes pusztító erő a Chelmer hagyományvonalból említetlen marad.--

http://books.google.de/books?id=yHtxDXH ... &q&f=false
Klaus S. Davidowicz: Die Kabbala. Eine Einführung in die Welt der jüdischen Mystik und Magie (2009) ISBH 978-3-205-78336-7
(S. 232-233) Er erhielt wiederum von Scharfstein ein altes Manuskript (das unaffindbar ist ...) aus dem Jahre 1583, das ebenfalls von Isaak Kohen stammen sollte. Hierin hätte dieser die "wahre Geschichte" des Rabbi Löw aufgezeichnet, die "Wundertaten nach, wobei der Schwerpunkt auf den Golem-Geschichten liegt. Das Prager Ghetto wird von einem gemeinen Priester namens Taddäus bedroht. Dieser versucht mit Hilfe von erfundenen Ritualmordbeschuldigungen die Juden aus Prag zu vertreiben. Rabbi Löw erfährt durch eine Traumfrage, wie sich gegen Taddäus wehren kann. Die Lösung scheint darin zu bestehen, dass Rabbi Löw einen Golem erschaffen soll. Im Jahr 1580 wird dies von Rabbi Löw mit Hilfe von Buchstabenkombinationen aus dem "Sefer Jezira" und durch Unterstützung seines Schwiegersohns und eines Talmudstudenten erfolgreich unternommen. Danach setzt er den Golem als Spion ei und kann alle Übel abwenden. Rosenberg ergänzt die spannenden Ritualmordgeschichten durch komischen Situationen. So lässt er den Golem in einer witzigen Variante von Goethes "Zauberlehrling" Wasser für das Pessach-Fest holen. Analog zur Golem-Erschaffung wird er 1590 auch wieder zerstört - indem die Kombinationen rückwärts wie "Pseudo-Sa´adja" gesprochen worden. Rosenberg rundet das Volksbuch durch fiktive "Bemerkungen des MaHaRal über den Golem" ab.

http://www.ou.org/index.php/jewish_acti ... cle/57301/
Magazine Of The Orthodox Union
The Adventure of the Maharal of Prague in London: R. Yudl Rosenberg and the Golem of Prague
In this essay, Shnayer Leiman, professor of Jewish history and literature at Brooklyn College of the City University of New York, explains how the legend of the Golem of Prague is largely based on a literary hoax known as Niflaot Maharal, falsely ascribed to Maharal’s son-in-law. The work, which claims to be an eyewitness account of how Maharal created the Golem, was really authored by Rabbi Yudl Rosenberg, who published it in 1909. Ed.

Despite these impressive political gains, the Maharal decided in 1580 that it was necessary to create a Golem in order to protect the Jews against their enemies. On 20 Adar, 1580, the Golem was created; on Lag Ba-Omer, 1590, it was destroyed. The bulk of Niflaot Maharal is devoted to a detailed account of the adventures of the Golem during its ten years of service to its master, the Maharal of Prague.

In fact, much of the information provided by Niflaot Maharal is historically inaccurate. In 1573, Rudolph II was neither King of Bohemia nor Holy Roman Emperor. In that year, Maximillian II (d. 1576) served in both capacities. Indeed, Maharal was granted a private audience with Rudolph II. A contemporary account of this meeting has come down to us; it states unequivocally that the meeting occurred in 1592! Alas, not only did no Cardinal by the name of Johann Sylvester serve in Prague during the lifetime of the Maharal, but no Cardinal by that name seems to have served at any time in Prague or, for that matter, anywhere else.

http://www.traditiononline.org/news/_pdfs/Leiman_QX.pdf
THE ADVENTURE OF THE MAHARAL
OF PRAGUE IN LONDON: R. YUDL
ROSENBERG AND THE GOLEM OF PRAGUE
(31-32.) IV. נפלאות מהר''ל
Clearly, the most influential work of R. Yudl’s Maharal corpus was נפלאות מהר''ל, which, ascribed to the Maharal’s son-in-law, Rabbi Isaac b. Samson Katz (d. 1624), purports to be— among other things—an eyewitness account of how the Maharal created the Golem of Prague.29 While generally recognized in academic circles as a literary hoax, it is incredible that neither a scholarly monograph nor even a single scholarly study has been devoted to an examination of this specific issue.30 This is indicative of the present state of scholarship regarding R. Yudl.31 In brief, נפלאות מהר''ל tells the following story. In 1572, the Maharal was appointed Chief Rabbi of Prague. Upon his arrival, he learned that the Jews in Prague were repeatedly the victims of blood libel. In order to stave off further accusations, the Maharal turned to the head of the
Christian community in Prague, Cardinal Johann Sylvester, and offered to engage in a debate with him about the false blood accusations. The terms of the debate were agreed upon, and the debate took place over a thirty day period. The Cardinal was persuaded by the Maharal’s defense, and a copy of the proceedings was sent to the King of Bohemia and Holy Roman Emperor, Rudolph II (d. 1612). The King too was persuaded by the wisdom of the Maharal’s arguments, and on the first day of Shevat, 1573, he granted the Maharal a private audience in the royal palace. Rudolph agreed to draft and enforce new legislation which would protect the Jews against the blood libel. Despite these impressive political gains, the Maharal decided in 1580 that it was necessary to create a Golem in order to protect the Jews against their enemies. On 20
Adar, 1580, the Golem was created; on Lag Ba-Omer, 1590, it was destroyed. The bulk of נפלאות מהר''ל is devoted to a detailed account of the adventures of the Golem during its ten years of service to its master, the Maharal of Prague. In fact, much of the information provided by נפלאות מהר''ל is historically inaccurate. In 1573, Rudolph II was neither King of Bohemia nor Holy Roman Emperor. In that year, Maximillian II (d. 1576) served in both capacities. Indeed, Maharal was granted a private audience with
Rudolph II. A contemporary account of this meeting has come down to us; it states unequivocally that the meeting occurred in 1592!32 Alas,
not only did no Cardinal by the name of Johann Sylvester serve in Prague during the lifetime of the Maharal, but no Cardinal by that name seems to have served at any time in Prague or, for that matter, anywhere else.33

Löw rabbi csak 1592.02.23-án (5352 Adar 10-én) találkozott II. Rudolf császárral, ami a Gólem megszüntetésének a logikus következménye kellett hogy legyen, és feltehetőleg ennek a következményeként biztosíthatta védelméről a császár Löw rabbit és az által képviselt prágai zsidóságot a vérvádakkal szemben. Következésképpen Chajim Bloch rabbi által írt időpont (1593.05.20. - 5353 Ijjár 18.) reálisabbnak tűnik a Gólem elpusztítására nézve.
Benutzeravatar
Admin
Forum Admin
 
Beiträge: 123
Registriert: 05.2013
Wohnort: Deutschland
Geschlecht:

Zurück zu "Shem ha-Mephorash"

 
cron