Jézus története kutatói szemmel

AbonnentenAbonnenten: 0
LesezeichenLesezeichen: 0
Zugriffe: 269

Jézus története kutatói szemmel

Beitragvon Admin » 26. Mai 2013 11:32

Klaus Matefi
Jézus története kutatói szemmel




Minden keresztény ismeri gondolom Jézus történetét, a Pál-féle kereszténység szemszögéből tálalva. Közel húsz évi intenzív kutatásomra hagyatkozva, bennem ettől kissé eltérő kép állt össze, de valóságos történelmi személynek tartom, Ábrahámmal és Mózessel ellentétben.

Tegnap volt ádvent első vasárnapja, megkezdődött a karácsonyra való készülődés ünnepi időszaka. Mikor lenne legaktuálisabb ez a téma, ha éppen nem most?

Az alábbi néhány pontban tér el a véleményem a keresztény egyházakétól:

1, Jézus fogantatása
2, Jézus születésének időpontja
3, Jézus származása
4, Jézus feltámadása
5, Jézus istensége
6, Jézus visszajövetele
7, Jézusnak tulajdonított egyes magyarázatok hitelessége

Igyekszem a fenti pontok alapján megvilágítani Jézus személyéről alkotott elképzeléseimet.


1, Jézus fogantatása

Az újszövetségi magyarázatok szerint Jézus biológiai apa közreműködése nélkül bűntelenül fogantatott. Édesanyját, Máriát úgymond a Szentlélek (helyesebben mondva a Szent Szellem) termékenyítette meg (Máté evangéliuma 1,18; Lukács evangéliuma 1,34-35). Ennek következtében Máriát, Szűz Máriaként tiszteli a Pál-féle kereszténység.

Saját véleményem ezzel kapcsolatosan:

Jézusnak ugyanúgy kellett legyen saját biológiai apja is, mint minden más hús-vér halandónak. Mária egy apokrif evangélium szerint 14 éves korában lett állapotos. Feltehetőleg erre akkor került sor, amikor meglátogatta rokonát, Erzsébetet. Találkozásukkor úgymond a várandós Erzsébet megtelt Szentlélekkel (Lukács evangéliuma 1,41). A "Szentlélek" a Shem ha-Mephorash-nak ("Isten 72 szellemének") egyike kellett legyen, ami Jézus fogantatásával is valószínű, hogy kapcsolatban volt:

Jézus feltételezhető fogantatása: i.e. 9.05.20.
-8.05.20. 22:00 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Hold
-Merkúr-Vénusz konjunkció:26,7°/26,7°/22,2°/20,3°Bika; -Mars quadrat:21,2°Oroszlán; -Szaturnusz-Uránusz oppozíció:25,8°/27,8°Vízöntő

- Meg kell jegyezzem, hogy akkoriban szinte feltétel nélkül hittek az ősi asztrológiában, még akkor is, ha azt pl. az ószövetségi beavatottak tiltották a hívő tömegek számára annak érdekében, hogy saját vallásuk kozmikus misztériumára rá ne jöhessenek... A Babiloni Talmudban is olvashatunk arról, hogy a rabbik foglalkoztak asztrológiával. -

Mária közvetlenül Erzsébettel történt találkozását megelőzően válhatott állapotossá, vagy pedig Erzsébetéknél, esetleg Zakariás főpaptól, Erzsébet férjétől, Keresztelő János édesapjától.

Vallások főhőseit több esetben szűztől származtatják, így például Mithrász is a vallási mítosz szerint szűztől született december 25-én...

A fenti konstelláció alapján a világra jött Jézus nem lett volna "bűntelen" lelki adottságokkal felvértezve, de mivel az emberi lélek eleve születés pillanatában keletkezik az egyetlen valóságos Istennek, azaz a Folyamatosan Változó Szellemi Valónak (FVSzV-nak) a jóvoltából, így ~9 hónappal későbbi időpontban kellett egy olyan égi esemény történjen, ami a Shem ha-Mephorash-nak volt az egyik kozmikus forrása, és igazolja a Jézusnak tulajdonított "bűntelenséget".


2, Jézus születésének időpontja

Jézus születését az első nikaiai zsinat döntése alapján a Katolikus Egyház december 25-én ünnepli, ugyanazon a napon, amelyiken úgymond Mithrásznak kellett volna megszületnie a magyarázatok szerint. Az egyház vezetése elismeri ennek ellenére, hogy nem karácsony Jézus születésének eredeti időpontja, és nem a keresztény időszámítás kezdetekor látta meg a napvilágot, hanem évekkel korábban.

Saját véleményem ezzel kapcsolatosan:

Számomra egyetlen dátum jöhet CSAK számításba Jézus születését illetően, ami az asztrológia szabályzói szerint úgymond egy "bűntelen" Messiásnak beillő születési konstelláció. Ez értelemszerűen a Shem ha-Mephorashnak volt az egyik kozmikus forrása, éspedig:

Jézus születése: i.e. 8. 02.10.
-7.02.10 12:11 UT +2.00 jeruzsálemi idő (3753. Adar 1.)
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció:20,1°/20,1°/29,3°/27,8°/27,4°Vízöntő
(9,2°)
(Vénusz-Jupiter sextil)

A konstelláció a Halak csillagképben állt.

Semmilyen más akkoriban realizálódott égi esemény nem támasztja alá Jézus "bűntelen" lelki adottságát, és messiásságát sem! Mint a későbbiekben látni fogjuk, ez a születési képlet (Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz együttállás, konjunkció) a keresztre feszítéskor is szerepet játszott.

Az eddigiek alapján tehát Jézus testi fogantatása i.e. 9.05.20-án kellett megtörténjen, majd ~9 hónapra rá, i.e. 8. 02.10-én pedig a születése, ami azonos volt a lelki fogantatásával.

A Shem ha-Mephorash ("Isten 72 szelleme") kozmikus forrásait minden esetben a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz égitestek építik fel. Ezek 72-féle konstellációt tudnak egymással képezni, Nap-Hold konjunkció (együttállás) és oppozíció (szembenállás) figyelembevéte mellett. Ez a 72-féle konstelláció, a héber titkos tudományok kabbalája 72 istenszellemének kozmikus forrása. Ezek közül egyetlen alkalmas úgymond a "bűntelen" lelki adottságok szellemi forrásául, éspedig az ezeket felepítő égitestek együttállása, mivel a Nap mögött felsorakozott negatív hatásúnak számító Mars, Szaturnusz és Uránusz planéták nagymértékű hatáscsökkenést szenvednek el a Földről nézve. Még a (Nap-Mars-Szaturnusz-Uránusz konjunkció; - Hold oppozíció) is bizonyos fokig szóba jöhetne, de a Nap-Hold oppozíció az asztrológiai szabályzók szerint negatív hatásfokkal bír.

Nem szándékozom untatni a kedves olvasót tovább ezekkel az asztrológiai magyarázatokkal, de azt le kell szögezzem, hogy Jézus születése és kereszthalála egyaránt kozmikus misztérium volt, amihez természetesen semmi köze nem lehetett a Johannes Kepler-féle Jupiter-Szaturnusz konjunkciónak... Arra viszont alkalmas volt Kepler ötlete (amit a keresztény egyházak előszeretettel támogattak!...), hogy a vallási misztériumok megfejthetőségét megnehezítse...

Jézus születését Máté evangéliuma (2,1-2) szerint a betlehemi csillag jelezte, tehát félreérthetetlenül valamilyen kozmikus eseménnyel kellett egybeessen, ami alapján Jézus "bűntelennek" volt mondható, és akár Messiásnak, sőt még Istennek is kikiáltotta ennek következtében a Pál-féle kereszténység...

Amióta sikeresen megoldottam ezt a korábbiakban fel nem tárt misztériumot, azóta egyesek előszeretettel a betlehemi csillaggal kapcsolatos Máté-féle állítást igyekeznek kétségbevonni... Sőt gondolom, legszívesebben eltüntetnék ezt az Újszövetégből...

A betlehemi csillag szerintem nem azonos az általam megállapított, Jézus születését szignáló együttállással, hanem az egy olyan, a Zodiákusban kiszerkeszthető nyolcágú csillag, aminek a csúcsait az említett együttállás korábbi előfordulásai határoznak meg. Tehát ez a nyolcágú csillagot nem láthatta a beavatatlan halandó. A legjobban ezt a két dolgot a speyeri dómban (Németország) látható alábbi falfestmény szemlélteti:

Bild
(saját készítésű animációs fotó, saját képeket felhasználva)

A betlehemi csillagnak nyolcágú csillagként való ábrázolását sok templomban meg lehet találni:

Link
Kép
A három "napkeleti bölcs" és a betlehemi csillag a ravennai San Apollinare Nuovo bazilika mozaikján (i.sz. 565)

Annyit még ezzel kapcsolatosan, hogy szerintem a napkeleti bölcsek nem emberi lények voltak, hanem az exotérikus (beavatatlan számára is hozzáférhető) módon lefestett, felvázolt kozmikus misztérium főszereplői, azaz a Mars, Szaturnusz és Uránusz planéták.
Egy képzőművészeti alkotás gondolom nem véletlenül ábrázolja őket "összebújva" (együttállva):

Link
Kép
Autun-i katedrális, Burgund (Gábriel arkangyal és a három "király", felettük a betlehemi csillag)

A két "öregebbnek" összeér az arca, a fiatalabbé egy kicsit távolabb van. Milyen szépen és szabályosan együttálltak az égen a Mars, Szaturnusz és Uránusz bolygók...

Jézus születésekor Mária és József Betlehemben tartózkodott, mert Publius Sulpicius Quirinius (Czirénius) népszámlálást rendelt el a nem római polgárok (Civitas Romana) részére is (Lukács evangéliuma 2,1-6), és ott érte őket Jézus születése. Az Ankarában található római templom előcsarnokában egy kőbevésett ténybeszámoló (Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti) ad hírt az utókornak arról, hogy Augusztus császár i.e. 28-ban, i.e. 8-ban és i.sz. 14-ben az egész Római Birodalom területén, összesen három alkalommal tartott népszámlálást (lustrum) a római polgárok (Cives Romani) számára.
Ugyanebben az időben történt a Publius Sulpicius Quirinius (Szíria helytartója) által elrendelt népszámlálás (census) is azok részére, akik nem voltak római polgárok (Civitas Romana).

Nagy Heródes úgymond a napkeleti bölcsektől értesült Jézus születéséről, és ezért minden fiúgyermeket két éves korig megöletett (Máté evangéliuma 2,16), amiről manapság az Aprószentek ünnepekor emlékeznek meg. Heródes természetesen nem a napkeleti bölcsektől tudhatta meg a messiási csillag realizálódását, hanem az asztrológus tanácsadóitól. Azért ölette le kétéves korig a fiúgyermekeket Jézus születésekor, mert két évvel korábban ugyanaz az együttállás kialakult már egyszer, csak valamivel "szabálytalanabb formában:

i.e. 10.02.03.
-9.02.03. 15:32 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz konjunkció:12,6°/12,6°/7,6°/5°Vízöntő; -Uránusz:19,5°Vízöntő


A Mars periódusából adódik minden alkalommal ez a két év eltéréssel megtörténő együttállás, melyek közül az egyik mindig szorosabb konjunkciót eredményez. Heródes tehát mivel nem lehetett biztos abban, hogy pontosan mikor látta meg a napvilágot Júdea Betlehemében az a gyermek, akit akár Messiásként is tisztelhetnek majd egyesek, ezért leszámolt mind a két konstelláció égisze alatt világra jött fiúgyermekekkel.

Heródes nem sokkal élte túl ezt a tettét, ugyanis a rákövetkező hónapban, Peszách ünnepe környékén eltávozott az élők sorából. Ekkor Mária, Jézus és József Egyiptomban tartózkodott már (Máté evangéliuma 2,13-15).


3, Jézus származása

Jézus korában a származást apai ágon tartották nyilván a zsidók, nem anyai ágon, mint manapság. Tehát akkoriban ha az apa zsidó volt, akkor a gyermek is annak szármított. Napjainkban fordított a helyzet, ha valakinek az anyja zsidó származású, akkor a gyermek is automatikusan az.

Jézus édesanyja, Mária, rokona volt annak az Erzsébetnek, aki Zakariás főpapnak volt a felesége, de Mária származásáról nem tudunk meg többet a Bibliából... A Babiloni Talmud azt írja Máriáról, hogy feltehetőleg "fejedelmektől és uralkodóktól származott":

Dr. Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története III. (1987) ISBN 963 363 482 2
(42. old.) A Talmud Jézusról
Babiloni Talmud Szanhedrin 106. b. .. "Balaám, a Sánta (=Jézus) 33 esztendős volt, amikor Pintiasz (=Pontius Pilatus), a Rabló megölte... Úgy mondják, hogy anyja fejedelmektől és uralkodóktól származott, de ácsokkal keveredett."

A Katolikus Lexikon szerint egy 2. századi apokrif könyv arról számolt be, hogy Mária édesanyját Annának, édesapját pedig Joachimnak hívták:

http://www.katolikus.hu/szentek/0726.html
Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Hogy stimmel-e ez, azt már nem lehet eldönteni.
Egy másik vélemény szerint Mária szülei pártus hercegek voltak (édesapját Nakeb-nek, édesanyját pedig Grapte-nek hívták), akik felvették az Ószövetség vallását, aminek tulajdonképpen nem mond ellen az előbbi, Babiloni Talmudból származó elképzelés sem.

Annyi biztos tehát, hogy a Biblia nem tisztázta Mária származását, ugyanis az Erzsébettel fennálló rokoni kapcsolata még nem jelenti azt, hogy ettől Mária származására fény derült volna.

Jézus édesapjáról egyáltalán nem tudunk semmit, pedig azokban az időkben, mint már említettem, az apa ágán eredeztették a gyermek származását. Az Újszövetség azt állítja ugyan, hogy a Szentlélek termékenyítette meg Máriát, biológiai apa helyett, de ez kifejezetten vallási mítosz jellegű, tudománytalan magyarázat, tehát csak hit tárgya lehet.

Az eddigiek alapján megállapíthatjuk azt, hogy Jézus származása tulajdonképpen ismeretlen...

Lukács (2,21-24) említést tesz arról, hogy Jézust elvitték körülmetéltetni a születését követő kilencedik napon a jeruzsálemi Templomba, amit egy közepkorban keletkezett keresztényellenes kézirat (Toledoth Jeshu) is alátámaszt azzal az eltéréssel, hogy az a nyolcadik napot jelölte meg a körülmetélés időpontjának.

Lukács beszámolójával kapcsolatban felmerülnek joggal kételyek, ugyanis a négy evangélista közül éppen Lukács nem volt zsidó. A többi evangélista nem tett említést Jézus körülmetéléséről, se pedig a Lukácstól származó azon információról, ami szerint Jézus 12 éves korában fellépett volna a Templomban (Lukács 2,41-51).
A Lukács-féle körülmetélésre vonatkozó magyarázat helyességét kizárja szerintem Máténak az a beszámolója, ami szerint Jézus születése után Mária, József és a kisded Jézus Egyiptomba voltak kénytelenek menekülni, Nagy Heródes elől. Csak Heródes halálát követően tértek vissza Názáretbe. Lukács egyáltalán nem írt a betlehemi csillagról, se pedig az Egyiptomba történt menekülésről...

Személy szerint én kizártnak tartom azt, hogy Jézus születésekor, a fiúgyermekek legyilkolására kiadott Nagy Heródes utasítása ellenére, elvitték volna Máriáék Jézust Jeruzsálembe körülmetéltetni...

Amennyiben Pilátusnak a Tiberius császárhoz intézett levele hiteles, abban az esetben Jézus egy szőke hajú és szakállú egyén volt.


4, Jézus feltámadása

A Pál-féle kereszténység magyarázatai szerint az emberiség megváltása Jézus kínhalálával kapcsolatos. A keresőben felmerülhet a kérdés, hogy milyen alapon váltott volna meg minket Jézus a kereszthalálával, amikor az Pál szerint "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Pál levele a zsidókhoz 9,15) történt, mert szükséges volt arra, hogy a mennyei dolgok képmásait vérrel tisztítsák meg (9,23), mivel az ószövetségi vallási szokások szerint "vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat" (9,22). Mint tudjuk, Jézust a Szanhedrin követelésére (Máté 26,3-4; 27,20; Márk 14,1; 15,11; Lukács 22.2; 23,18; János 11,45-53; 18,14) feszítették keresztre a rómaiak. Pilátus ezt nem akarta, hiszen bűntelennek találta Jézust:

Lukács evangéliuma
23,4 Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: "Semmi bűnt nem találok ebben az emberben."

János evangéliuma
19,4 Pilátus ismét kiment az épület elé, és így szólt hozzájuk: "Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne."

Viszont kénytelen volt a tömeg követelésének engedni:

Máté evangéliuma
27,20 A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
27,21 Erre a helytartó újra megkérdezte őket: "Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?" Azok ezt mondták: "Barabbást."
27,22 Pilátus így szólt hozzájuk: "Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?" Mindnyájan így kiáltották: "Feszíttessék meg!"
27,23 Azután ezt kérdezte: "De mi rosszat tett?" Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: "Feszíttessék meg!"
27,25 Az egész nép így kiáltott: "Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!"

Márk evangéliuma
15,14 Pilátus megkérdezte tőlük: "De mi rosszat tett?" Azok pedig még hangosabban kiáltották: "Feszítsd meg!"

Lukács evangéliuma
23,20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.
23,21 De ezek kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg őt!"
23,22 Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: "De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom."
23,23 De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.

János evangéliuma
19,6 Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák, így kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg!" Pilátus pedig ezt mondta nekik: "Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bűnösnek."

19,15 Azok pedig felkiáltottak: "Vidd el, vidd el, feszítsd meg!" Pilátus ezt mondta nekik: "A ti királyotokat feszítsem meg?" A főpapok így válaszoltak: "Nem királyunk van, hanem császárunk!"

Ezek után felmerül egy újabb kérdés, hogy milyen alapon állítják az a keresztény egyházak, hogy a mi bűneinkért halt kínhalált Jézus?...

Úgymond Jézus is utalt a közeli halálára és feltámadására, de mint tudjuk, ezek a magyarázatok Jézus kínhalálát követően évtizedekkel készültek annak a Pálnak (Saul, aki rabbinak tanult) a kezdeményezésére, aki soha nem találkozott Jézussal, viszont a legádázabb üldözője volt Jézus követőinek. Kizárható-e az vajon, hogy a pálfordulás a Szanhedrin sugallatára történt volna?...

Mint tudjuk, az Ószövetségben is találunk arra nézve utalásokat, hogy a pogányok el kell ismerjék az Ószövetség Istenét (Mózes V. 32,43; Zsoltárok 86,9; 117,1), "kardjaikból kapákat kovácsoljanak, lándzsáikból metszőkéseket" (Ézsaiás 2,4), béke kell legyen mindörökre (Ézsaiás 32,17-18), hogy megvalósulhassanak a messianisztikus álmok (Ézsaiás 49,22-23; 60,1-12; 60,15-16; 61,5-6; 66,11-12, stb.).

A saját véleményem ezzel kapcsolatosan az, hogy Pál nevezte ki magát a pogányok apostolának ennek érdekében:

Pál első levele Timoteushoz
2,7 Azért rendeltettem hírnökül és apostolul - igazat mondok, nem hazudok -, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket.

Pál levele a rómaiakhoz
11,13 Nektek, pogányoknak pedig azt mondom: ha tehát én pogányok apostola vagyok, dicsőítem szolgálatomat,

15,15 Ám, kissé merészebben írtam nektek, mintegy emlékeztetve titeket ama kegyelem alapján, amelyet Isten adott nekem arra,
15,16 hogy a pogányokért legyek Krisztus Jézusnak szolgája, és végezzem az Isten evangéliumának papi szolgálatát, hogy a pogányok áldozata a Szentlélek által megszentelt és kedves legyen.

16,26 de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére.

Pál levele a galatákhoz
2,1 Pált az apostolok elismerik Jeruzsálemben
Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és magammal vittem Tituszt is.
2,2 Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem fel, és eléjük tártam az evangéliumot, amelyet a pogányok között hirdetek, mégpedig külön a tekintélyesek elé, nehogy hiába fáradjak, és hogy eddigi fáradozásom se legyen hiábavaló.

2,8 Mert aki munkálkodott Péter által a körülmetéltek közötti apostolságban, az munkálkodott énáltalam is a pogányok között.
2,9 És amikor Jakab és Kéfás meg János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adott kegyelmet, megállapodásul kezet adtak nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányokhoz menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez.

Pál levele az efezusiakhoz
3,1 Pál apostolsága a pogányok között
Ezért vagyok én, Pál, a Krisztus Jézus foglya értetek, a pogányokért.
3,2 Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem adott a ti javatokra,
3,3 amikor kijelentésével ismertette meg velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam.
3,4 Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogyan értem én a Krisztus titkát,
3,5 amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által:
3,6 hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.
3,7 Ennek lettem szolgájává az Isten kegyelmének ajándékából, amelyben hatalmának ereje által részesített engem.
3,8 Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát,

Pál második levele Timoteushoz
1,11 Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.

4,17 De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a pogányok valamennyien meghallják azt. Azután megszabadultam az oroszlán torkából.

Mint tudjuk, Jézust a Peszách ünnep előkészületi napján feszíttették keresztre, mert aznap egy fontos égi esemény is történt:

Pál zsidókhoz írt levele
9,11 Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.

9,18 Innen van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül.

9,22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.
9,23 Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.


A "nagyobb és tökéletesebb sátor" egy kozmikus kereszt volt, aminek a kialakításában az összes létező negatív hatásúnak számító planéta részt vett:

Jézus keresztre feszítése:
25.04.01. 22:19 UT +2.00 Jeruzsálem, Vasárnap (3785 niszán 14/15. - Peszách ünnepe!)
Nap-Mars-Szaturnusz konjunkció:9,8°/10,8°/4°Kos; -Hold oppozíció:9,8°Mérleg; -Uránusz quadrat:9,7°Rák;
-Neptunusz-Plútó oppozíció:12,9°/9°Bak
(6,8°/8,9°)
(Azzal, hogy a Jupiter is részt vett a kozmikus kereszt kialakításában, növekedett a radix negatív szellemi hatása.)
Jézus születése és kereszthalála

Elvileg nem tudhattak (?) még akkor a Neptunusz és a Plútó planétáról (habár Tiede Ernst szerint már az ó-indiaiak is ismerték a Neptunuszt: Das entschleierte Christusgeheimnis (1921, Leipzig - 40. old.)), így csak a "T" keresztet veszem figyelembe, amit a Jézus születésekor együttállt Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz planéták alkottak a Zodiákusban.

A néphagyományok szerint is Júdás április elsején lett öngyilkos (Mt 27,3-5; Csel 1,17-18) , azaz Jézus keresztre feszítésének napján.

Jézust a 33. életévében ölték meg, ami összhangban van Lukács evangéliumában történt ezzel kapcsolatos utalással (3,23), és a Babiloni Talmudban írottakkal:

Dr. Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története III. (1987) ISBN 963 363 482 2
(42. old.) A Talmud Jézusról
Babiloni Talmud Szanhedrin 106. b. .. "Balaám, a Sánta (=Jézus) 33 esztendős volt, amikor Pintiasz (=Pontius Pilatus), a Rabló megölte... Úgy mondják, hogy anyja fejedelmektől és uralkodóktól származott, de ácsokkal keveredett."


Jézus életének kozmikus misztériuma néhány szóban: születésekor a Shem ha-Mephorash kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak (kozmikus kígyó), ami a "bűntelenség" kozmikus alapfeltétele, majd ugyanezek az égitestek a keresztre feszítéskor egy "T" keresztet alkottak a Zodiákusban. A kozmikus kígyó felkerült a keresztre, helyesebben az alkotta a keresztet, azaz bűnné vált a bűntelen, a kígyó sárkánnyá változott:

Az alkémia alábbi módon ábrázolja ezt:

Link
Kép

Link
Kép

Vajon megfelel-e a valóságnak az az állítása Jánosnak, hogy ez egy pénteki napon (János evangéliuma 19,31) kellett megtörténjen?

János evangéliuma
19,31 Mivel péntek volt, a zsidók nem akarták, hogy a testek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy nap volt. Arra kérték tehát Pilátust, hogy törjék el a lábszárcsontjukat, és vegyék le őket.

Stimmel-e az, hogy a zsidók azért nem akarták a holttesteket a kereszten hagyni, mert másnap Sabbath volt, pontosabban Peszách ünnepe?

Szerintem Jézust egy mai naptári rendszer szerinti vasárnapon ölették meg, és nem azért szedették le a keresztről, mert másnap Peszách volt, hanem eleve tiltotta az Ószövetség az akasztott embert éjjelre fennhagyni a kivégző eszközön:

Mózes V. könyve (magyar-héber nyelven)
Az Országos Izraelita Tanító-Egyesület kiadványa (1912)
Iskolai használatra
Néhai Deutsch Henrik
Átdolgozta: Dr. Braun Salamon
(57-58. old.) 21. fejezet
22. Mikor valaki bűnt követ el, amelyért halál jár és kivégzik és felakasztod őt egy fára
23. Éjjelen át ne maradjon hullája a fán, hanem temesd el őt az nap, mert Isten átka az akasztott ember: meg ne fertőztesd földedet, melyet az Örökkévaló Istened birtokodba ad.

Korrektebb meghatározást olvashatunk Márk evangéliumában:

Márk evangéliuma
15,42 Jézus temetése
Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt,

Márk nem említ pénteket, hiszen abban az időben a zsidók nem is használták azt a szót, hanem csak számmal illették a napokat. A hetedik nap volt a pihenőnap, amit a korábbiakban még nem neveztek Sabbath-nak, viszont az újhold, telihold napjaira, illetve az ünnepnapokra alkalmazták ezt a kifejezést.

Egy példa egy magyar-héber nyelven, iskolai használatra kiadott Tóra harmadik könyvéből:

A Tóra.
Mózes harmadik könyve
Iskolai használatra (1922)
Fordította: Dr. Bernstein Béla

(47. old.) Mózes III. könyve, 16. fejezet
29. És legyen nektek örök törvényül: a hetedik hónapban, a hónap tizedikén sanyargassátok magatokat, semmi semmi munkát ne végezzetek, a benszülött és az idegen, aki tartózkodik köztetek.
30. Mert ezen a napon szerez engesztelést érettetek, hogy megtisztítson benneteket; minden vétkeitektől megtisztultok az Örökkévaló színe előtt.
31. Szombatok szombatja legyen az nektek, sanyargassátok magatokat; örök törvény ez.

A héber naptár hetedik hónapjának tizedik napja minden évben más napra esik (2009.09.28-án, hétfőn volt; 2010.09.18-án, szombaton volt; 2011.09.29-én, csütörtökön volt; 2012.09.26-án, szerdán volt), tehát nem kritérium az, hogy szombat legyen.

Amennyiben a mai értelemben vett pénteki napon feszíttették volna keresztre Jézust, abban az esetben egyértelműen meg tudták volna már határozni a pontos időpontját, hiszen aznap volt Peszách ünnep előkészületi napja is. Az utóbbi stimmel, de nem pénteken történt, hanem vasárnap. Ezen a napon egy olyan égi esemény (kozmikus kereszt) is megvalósult (Pál levele a zsidókhoz 9,11/18), ami a feltételezett Exoduskor is realizálódott, előtte pedig a feltételezett Ábrahám emberáldozat-kísérletének évében. Pál pontosan tisztában volt azzal, hogy Jézust miért éppen akkor feszíttették keresztre a rómaiakkal. Tudjuk, hogy Peszách-kor az Ószövetségben hívők a feltételezett Exodusra emlékeznek, és az előkészületi napon a Tóra értelmében véresáldozatot (Mózes II. 12,3-14; Mózes III. 23,4-5; Mózes IV. 28,16-25; Mózes V. 16,1-7) mutatnak be istenüknek, JHVH-nak.

Péter szerint Jézus vált páskabáránnyá:

Péter I.
1,19 Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén (*Jézusén)

Korábban már említettem, hogy a kozmikus kígyó felkerült a keresztre, azaz "bűnné" vált a "bűntelen", tehát a kígyó sárkánnyá változott. Pál szerint a keresztre feszített názáreti Jézus "átokká lett értünk" (Pál levele a galatákhoz 3,13), illetve bűnné (Pál levele a korinthusiakhoz 5,21). Ez így nem fedi a valóságot, ugyanis nem az ember Jézus vált átokká és bűnné, hanem JHVH/kozmikus Krisztus, azaz a keresztnek a szellemi hatása, aminek az égisze alatt kellett kínhalált halnia...

Jean Bellegambe "A lelkek misztikus fürdője Jézus vérében" című 1526-ban készült figyelemre méltó festménye nem arról szól, hogy az emberi lelkeknek Jézus kifolyt vérével lett volna kapcsolata, hanem arra utal, hogy Jézus keresztre feszítése egy kozmikus esemény alkalmából történt, és a kereszt szellemi hatásában "mártózhattak" meg az emberi lelkek:

Link
Kép

Jézus vére minden esetben szimbolikus, tehát nem magára a hús-vér embernek a vérére utal, hanem Jézus keresztjének a szellemi hatására.

Azzal sem tudok egyetérteni, hogy Jézus minket a kínhalála által váltott volna meg. Ha valamivel megváltott minket, akkor az a pozitív, emelkedett etikai tanításai voltak, melyek szeretetre, megbocsátásra oktatnak, nevelnek minket.

A véleményem szerint az emberi élet sajnos egyszeri és megismételhetetlen. Ez alól az anya szülte hús-vér Jézus sem lehetett kivétel. Ha tehát valóban meghalt a kereszten, és nem tetszhalál állapotában volt, abban az esetben kizártnak tartom a testben történt feltámadását (Lukács evangéliuma 24,36-40; János evangéliuma 20,19-20).

De vajon ha nem úgy történt esetleg, mint az a Bibliában írva vagyon, akkor mi lehetett a motivációja annak, hogy papíron mégiscsak feltámadhatott Jézus?

Pál említette meg Jézus feltámadását elsőként írásban, sőt ezt tette meg a Pál-féle keresztéység hite alaptételének:

Pál első levele a korinthusiakhoz
15,12 Krisztus feltámadt, mi is feltámadunk
Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása?
15,13 Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel.
15,14 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.
15,15 Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
15,16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.
15,17 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.

Viszont akik mást merészeltek, vagy merészelnének ezzel kapcsolatban hirdetni, azokat egyszerűen megátkozta...:

Pál levele a galatákhoz
1,6 Nincs más evangélium
Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok;
1,7 pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát.
1,8 Viszont ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen!
1,9 Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!

Vajon a kínhalált halt Jézus kívánta ezt így, vagy inkább Pál kezdeményezésére azért támasztották fel Jézust papíron, hogy a világ népei a "végidőkre", azaz napjainkra bekalkulált ószövetségi messiást, "Jézus második eljövetele" gyanánt várják?

Assisi Szent Ferenc végrendeletében egyértelműen utalt arra, hogy "Jézus keresztje" volt kapcsolatban a "világ megváltásával":

"És az Úr templomaiban olyan mély hitet öntött belém, hogy ilyen egyszerű szavakkal imádkoztam: Imádunk Téged, Urunk Jézus Krisztus, itt és a világon lévő minden templomodban, és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot."

http://storico.radiovaticana.va/ung/sto ... epere.html
11/09/2008 18.11.35
A SZENTKERESZT FELMAGASZTALÁSA
(Szám 21,4-9; Fil 2,6-11; Jn 3,13-17)
A Kereszt nemcsak központi jelképe hitünknek, hanem központi tartalma is. A Kereszt által nyertük el megváltásunkat, a Kereszt útján mutatta meg Isten irántunk való végtelen szeretetét.

http://kistarcsa.plebania.hu/kincseslad ... ztut1.html
Imádunk Téged Krisztus és áldunk, mert szent kereszted által megváltottad a világot!

Vajon ugyanez lett volna a helyzet, ha nem i.sz. 25. április elsején feszíttették volna keresztre Jézust, hanem egy másik alkalommal?


5, Jézus istensége

Meg vagyok győződve arról, hogy a "bűntelen" lelki adottságokkal felvértezett názáreti Jézus nem állíthatta magáról azt, hogy Isten, még akkor sem, ha az Újszövetség megalkotói szerint ezt tette, mivel ez eleve egy alaptalan ötlet, ugyanis nem lehet egy anya szülte hús-vér halandó, és az egyetlen valóságos Isten, azaz a Folyamatosan Változó Szellemi Való (FVSzV) közé egyenlőségjelet tenni, mert nem áll fenn köztük az egyenlőség. Ez legalább annyira nonszensz ötlet, mintha mondjuk azt állítanánk, hogy 1 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 = 1. Ez csak akkor válhat valaki számára egyenlővé, ha a nullákat ignorálja egyszerűen...

Ezzel kapcsolatosan egyetértek az alábbi vallásos zsidó forrásból kiemelt idézettel:

http://www.zsido.hu/ujelet/archiv/u990112.html
http://regi.zsido.com/books/donin/1fejezet.htm
http://regi.zsido.com/books/donin/donin ... zmus_3.htm
A zsidó Isten-felfogás nem tesz engedményt Isten szellemi voltát illetõen sem. A zsidó gondolkodás egyformán elutasítja az ember Istenné válására vagy Isten emberi formában való megjelenésére való utalást. A zsidó tudat és hit nem képes elfogadni, hogy a végtelen Istenség a halandó test korlátai közé szorítsa magát.

Jézust az iszlám, egyedüli bűntelen prófétának tartja (aki úgymond tanúja lesz a feltámadásnak (Korán 4,159)), más vallások pedig avatárnak, gurunak, bodhisattvának.

Isten kell az összes létező szellemi hatás forrása legyen. Jézus az "isteni szellemi spektrum" egy "szikrájának" volt az inkarnációja, mint mindannyian. Jézus pozitív szellemi hatás következtében, "bűntelen" lelki adottságokkal látta meg a napvilágot, mint például Mithrász, Szent György, Álmos, Dávid Reubeni, Sabbatáj Cví, Jiddu Krishnamurti.

Mint tudjuk, Mithrászból és Jézusból az ember Istent csinált, de ha valós történelmi személyek, azaz anya szülte hús-vér halandók voltak, akkor értelemszerűen nem lehettek istenek ugyanúgy, mint ahogy Szent György, Álmos, Dávid Reubeni, Sabbatáj Cví és Jiddu Krishnamurti se voltak azok...

A véleményem szerint Jézust a kínhalálát követően léptették elő isteni rangra a világ népei számára annak érdekében, hogy a "végidőkre" azaz napjainkra betervezett ítélet a neve alatt történhessen meg, pedig valójában semmi köze nem lehet a kereszhalált halt Jézusnak ehhez...

Mindannyian Isten inkarnációi vagyunk, de eltérő lelki adottságokkal felvértezve, Istennek a mibenlétéből adódóan. De ez még nem jelenti azt, hogy istenek lennénk, vagy azonosak Istennel. Aleister Crowley is ugyanannak az Istennek volt az inkarnációja, mint Jézus, még akkor is, ha Crowley a Sátán inkarnációjának ("The Beast 666") tartotta magát...


Kidolgozása folyamatban van!
Benutzeravatar
Admin
Forum Admin
 
Beiträge: 123
Registriert: 05.2013
Wohnort: Deutschland
Geschlecht:

Zurück zu "Jézussal foglalkozó témák"

 
cron